Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A letéteményes felelőssége és a bírói gyakorlat

3 Az osz.tr. jog ugyanazon az állásponton van, hogy a letéteményes a üolusert és omnis culpáért felöl." Az ujabbi törvényhozások a letéteményes felelősségét nem határozzák meg közelebbről, így pl. a schweizi kötelmi jog, a német ptk. és a magyar ptk. terv. Az utóbbi csak annyit tartalmaz, hogy ingyenes letet ©setén a gondatlanság enyhébb megitélés alá esiK (terv. 1104. A német ptk. (tot). <§.) szerint pedig a Jebsteményes ingyenes letétnél csak azért a gondosság: elmulasztásáért felel, quam in suis. A jogirodalmunkban is általánosnak mondható ma az a felfogás, hogy a letéteményes felelős a dolusórt és omnis culpáért, mely ingyenesség cselén enyhül." A jogirúk közül Almási az alant id. helyeken az „üzletszerű letéteményesre/' külön felelősséget kíván megállapítani, mire visszatérek. A további kérdés már most az, vájjon ott, ahol a •törvényhozás a letéteményes felelősségét egyáltalán nem határozza meg (és csak ingyenesség esetén enyhébb mértéket ír elő), mely szabályok szerint birálandó el? Nem lehet kétséges, hogy az általános szabályait a magánjognak, illetve, ahol keresk. ügyletről van szó. a keresk. törv. szabályait kell alkalmazni. Az általános magánjogi szabály pedig az, hogy a letéteményes — aki természetesen nach Treu und Glauben köteles teljesíteni — „a szándékért és gondatlanságért felel; gondatlanság annak a gondosságnak elmulasztása, amelyet az élet felfogása szerint rendes embertől az adott körülmények közt el lehet várni." (Trv. biz. szöv. Sí)6. §.) ha pedig keresk. ügylet forog fenn, akkor a keresk. törv. 271. ^-ában irt rendes kereskedő gondosságára vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. Ezek a magánjogi, illetve keresk. jogi szabályok állanak minden jogügyletre, —• kivéve azokat, ahol a törvény maga ir elő kivételesen szigorúbb szabályokat — állanak tehát természetesen a letéti jogügyletre is, amit különösen hangsulyozandónak találok. Kivétel van megállapítva pl. az 1924. XIII. t.c-ben. mely vendégfogadósok stb. felelősségét a rendes magánjogi szabálynál szigorúbb szabálynak veti alá. A keresk. törv. a 271. §-ban foglalt jogszabálynál szigorúbb jogszabályt állit fel a felelősség tekintetében, ugyancsak kivételként a 437. ^-ban íközraktári vállalat), továbbá 398. §-ban (fuvarozó) stb. Ezek kivételek és ezért nem szabad e kivételekre előirt szabályokat más jogügyleteknél is alkalmazni. t Ezeknek megállapitása után áttérek két kúriai ítélet megh es z 9lésére.7 • Az egyik Ítéletnek (1926 mfirc. 23. P. IV. 4646/1926.) ingyenes letéti ügylet szolgál alapjául. A felperes, alki az alperesi cégnek alka'mazottja, megkérte az alperest (aki egyébként letéti ügyleteikkel nem foglal kőzik), hogy a felperes tulajdonát képező ingóit vegye őrizetbe, avégett, hogy a proletárdiktatúra veszélyei ellen védve legyenek. Az alperes ezt a kérést elfogadta és a felperes ingóit a megállapodáshoz képest átvette ugyan, de az átvett ingókat biztonságba nem helyezte, hanem csak a sajátjait, dacára annak, hogy azt megtenni módjában állott volna. A felperes ingói 5 Stubenrauch, II. köt., 156. old. — Ugyanígy Krainz (System), II. köt., 171. old. P L. Fodor id. m. — Almási, Kötelmi jog, I. kiad., 710 old. éa „Ung. Privatrecht" II. köt., 219 old. — Szőgyéni Gyula, Magánjog, 341 old. — Zlinszky—Dárdai, Magánjog, 535. old. 7 L. mindkét ítéletet a jelen számhoz mellékelt Hitelj. Tárában 6. és 7. f. sz. alatt. ! f 1*