Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 8. [r.]

ben eljárt solicitort is; egyedül maga F az, mint levezetém, kire nézve az a ténymegállapítás, hogy a komplótba nem volt beavatva: utógondolat nélkül elfogadható. A mondottak szerint nem tartom kizártnak, miként a felebbezési törvényszék biráinak többsége in scrinio pectoris szintén igy vala meggyőződve. Szóval contre coeur engedtek csak a bizonyítási anyag és bizonyítási szabályok kény tető erejének. S ily körülmények közt csak érthető, ha őket az intézmények ethikájának megóvása érdekében az instincfus judiciális arra kés/telte, hogy e machinációt, esetleg kétes értékű jogi megalapozás árán is, meg hiúsítsák. S e birói magasabb cél, fejti meg, mondom, esetleg, ugy lehet, hogy alapul vőnek a judicatnea nnná leseiből egy decisiót, amely ama cél elérését, már legalább az ő felfogásuk szerint, lehetővé tévé, anélkül, hogy valakit rosszhiszeműséggel és malversatióval kelljen meggyanusitaniok és megbélyegezniük. így véve tehát, helyes, ugy lehet a jelen középső instancia döntését akként felfognunk, hogy az Ítéletnek a kifejezett, s a.döntvénykritikában oly meggyőzően lecáfolt, indokai csupán jogtechnikai palástja eme ténybeli tuta et intimet co))victio-nak, mint a birói meggyőződés voltaképeni inditó rugójának. Tekintsünk belé ezek után kissé magának a Lordok háza végérvényes ítéletének, mint neveztem, a logikai atmoszférájába. E legfőbb-bírói döntés alkalmából „egy tudós levelező" fa leained correspondent) — az ügynek egyik, ugy látszik, alapos ismerője — rövidke közleményben előrebocsátja, hogy amaz 1817.. évi decisió esetének a tényállása nem részesült az azt megillető figyelemben, sem annak egyes oldalai nem advák elő a kellő pontossággal az illető döntvény ^közleményekben (report, [ejtsd: riport],9^ mint nevezik).96 Ezek után a következő megállapításokban konkludál, melyeket helyén való lesz pontonkínt figyelem tárgya tennünk. Első megállapítási pont. „Ami tulajdonképen eldöntve lett, kezdik e megállapítások, az abban áll, hogy az olyan megszerzője valamely absolut jogosultságnak valamely visszaváltási méltányosságon, akinek föltehetőleg tudomása van az ingatlanon fekvő összes terhek és azoknak elsőbbségi sorrendje felöl, nem igényelhet több jogot, mint amennyivel az eladója birt, és nem éleszthet vissza (állithat talpra) valamely általa kifizetett előző terhet a hátrább álló hitelező rovására (The point really decided was thai the purchaser of an absolute interest in au equtyy of redemption, who has eonstructive notice tí Szótár I. r. 475. old. M L. Quart. Rev. 1914. 136. old.