Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 8. [r.]

62 tovább e soi disant „jóhiszeműségek4* rostálgatásának az ösvényén. Következik jelesül ezek után az I. r. alperes, akit az eset. képletünkbe E betű alatt illesztettünk volt bele.80 Ennek, a tulajdonos leányának,81 szerepe ebben a dologban, a döntvénykritikából eléggé kivehetően, csupán névleges. „Hogy tiszta jogi helyzetet kapjanak, ugy látszott, hogy jó lesz egy közbevetett átruházást eszközöltetni Whiteley asszonyra, aki nyilvánvalóan belé volt avatva az átruházók célzataiba" (to get a „clean tit-le" it would seem, there was to be an intermediate conveyance to Mrs Whiteley, who obviously had notice of this trust).82 Más szóval az értekezés szerint ez adásvételnek csak az volt a célja, tisztázni a jogi terrénumot a II. r. alperes (Farrar) által szerzendő zálogjog számára. S e cél már legalább az im idézett szavak szerint a .soi disant vevő — I. r. alperes — előtt nem volt titok. A negyedik résztvevő e transactióban az uj kölcsönadó, F (Farrar). Ez az egyedüli, kinek felőle az, hogy ő ne tudott légyen a C-féle, vagyis felperesi tehertételről, minden nehézség és fejcsóválás nélkül elgondolható, ő, mint pénztőzsér egyszerűen ilyesformán szólhatott a sollicitorjához: én igenis megadom a kiváftt 450 fontot első helyre ezen az ingatlanon, a többi a ti dolgotok. Csakhogy az a sollicitor, aki ebben a dologban F-nek a részéről eljárt, közös embere ezenkivül egyszersmind B-nek és E-nek is.83 Azt már azonban pedig, hogy a közös megbízottnak ama tehertétel ezen alkalomból, ha el is titkolta azt ő előtte A,84 ez utóbbiak (B, E) valamelyike ut ján ne jutott volna tudomására: ismét, hogy ugy mondjam, némi feladat elgondolni. Megjegyzendő, hogy az angol törvény értei mében85 az, amit valamely „transactio" alkalmából a sollicitor megtud, annyi, mintha a fél maga szerzett volna felőle tudomást. S ez elgondolást csak megneheziti az az alak, amelyben ez a transactio a sollicitor által nyélbeütötten előttünk fekszik. Két kérdés az jelesül, ami ebből a szempontból önkéntelenül figyelmünk elé tolódik. Ha egyszer az előtt a sollicitor előtt a jogi helyzet akként lebegett, hogy az ingatlanon nincs más tehertétel, mint B-nek a k^ét követelése,86 akkor mi szükség volt egyáltalában a „titulus tisztázása" érdekében E-t, a » 1923. év!'. 227. old. 81 Lásd fentebb tényvázlat d). 82 L. Quart. It. 1912. éví. 349. old. 83 Fentebb, tényvázlat d). 84 Fentebb, id. h. 85 Convey. Act. 1882. §. 3. (II). sti Fentebb, tényvázlat a) és c).