Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 8. [r.]

után kisértsük meg a bepillantást a jelen jogügynek tényleg nem egy szempontból nem kevéssé sajátos28 logikai atmoszfé rajába. Kezdjük, és pedig e bepillantást e sajátos logikai szőve dékbe, előbb a felebbezési törvényszék ítéletének a stádiumán. Kérnem kell mindenekelőtt a nyájas olvasót, szíveskedjék figyelmére méltatni azt az ítéleti passzust, amelyet a kérdésben forgó felebbezési törvényszéki határozatból fentebb29 első helyen közöltem; tekintettel egyszersmind az angol szöveg lenyomatába becsúszott leírási hibának az utólagos kiigazítására.30 Eme bírói kijelentésnek jelesül a második fele („ellenben ha...") semmi kétséget sem hagy fönn az iránt, miszerint az ítélet álláspontja értelmében C azáltal, hogy a kifizetett B a sorból kiesett, automatice előlépett első hitelezővé — the first legal mortgage, .jtnint az ítéleti passzusban olvasható. Automatice, mondom. Ugyanis épen ez az, amit az idézett birói kijelentés eme szavakban hangoztat: „minden további ráruházás nélkül" (withoutany further conveyance). Már azt pedig előbb tanultuk, miszerint az angol zálogjogi rendszerben az első hely nem csupán egyszerű sorrendi prioritás, hanem monopolisticus qualitativ minőség31 egyszersmind, amihez, mint úgynevezett jogi jogosultsághoz, különféle privilégiumok fűződnek.32 különféle privilégiumok fűződnek. A mondottakból kifolyólag a jelen bírói kijelentésnek szükségszerüleg bennrejlő implioatumaképen arra lennénk elkészülve, hogy az angol főtörvényszék a további kijelentésében azt mondotta ki; és pedig először is, hogy ezeknek szerinte a jogi tulajdoni jogosultság — angolul szólva, az a bizonyos legal estate — a kifizetett B-ről, ennek imént a tényvázlatban f) 1. alatt említett 1907 aug. 16. visszaruházó felvallása által, nem szállt vissza A-ra, hanem tovaszállt C-re. Hogy következésképen másodszor „a jogi jogosultság tulajdonosául (as the owner of the legal estate33) az adott helyzetben C (felperes) tekintendő, nem pedig F. (II. r. alperes); akinek zálogadósára (El31 tudniillik A hasztalan ruházta, át, mint vevőre, az imént f) 2. alatt említett 1907 aug. 16. szerződéssel azt, amivel maga sem *bírt; s aki következósképen hasztalan kötötte le jogi jogosultságul az imént /j 3. alatt említett 1907 aug. 17. záloglevéllel F-nek azt az ingatlant,35 amelyre nézve őtet a mondottak szerint a jogi jogosultság nem illette. 2Í Lásd fentebb, 1923. évf. 165. old. 1. bek. 29 M. J. Szemle, 1923. évf. 225. old. 3. bek., 226. old. 1. bek. 30 1923. évf. 257. old. 90. jegyz. 31 Fentebb, 1924. évf. 179. old. 216., 217. jegyz. 'a Fentebb, id. (179.) old. 218. jegyz., u. ott 180. old. 224. jegyz. 33 Lásd az 1923. évf. 227. old. 1. bek. közölt ítéleti további kijelentést. -4 Lásd fentebb az imént id. helyen. 85 Lásd az előző két jegyzetben id. (227.) old. 2. bek.