Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 8. [r.]

Ezzel szemben a Lordok háza, mint legfőbb ítélőszék megváltoztatta eme határozatot és elvetette felperesnek, mint a tény vázlatban b) alatt emiitett tehertétel tulajdonosának elsőbbségi igényét. Jeleztem ezt már előbb21 némi egy pár szóban. S ezzel el van tehát háritva viszont a másik félről, értve II. r. alperest, az a sérelem, amelyet az imént idézett helyeken, ugy vélem, már elegendőképen megvilágítottam. Ez azonban épen, ami egyik mindenképen veleszületett, mondhatni szervileges sajátja az angol zálogjogi rendszernek. E rendszer sajátos constructiójánál fogva egy neme a circulus vitiosus-nak. Valami egész különlegesképen hányódik esystéma az egymással kölcsönösen szemközt álló inconvenienciák Seillái és Charybdisei között. Jeleztem tulajdonképen ezt is már az előbbiekben, névszerint a medicina pejor morbo szavakban.22 Ama decisió (1817.) enyhíteni óhajtott a méltányossági zálogtartó helyzetén. Erre támaszkodva a jelen esetben is a felebbezési törvényszék el akarta távoztatni felperes mint méltányossági záloghitelezőtől azt az injuriát, amit az ily eléje-ékelés kétségtelenül magában hord. Csakhogy ezt nem tehette anélkül, hogy ez ne jelentsen viszont flagráns sérelmet az okmányi helyzetbe bízó jóhiszemű kölcsönadóra nézve. S ugyancsak egyben egyszersmind anélkül, hogy ne légyen „élő veszedelem" még pedig' nem csupán az „átruházászok",23 hanem mindenki szá* mára, aki olyan ingatlanra akarna kölcsönadni, mely valamikor meg volt terhelve. A jelen legfőbb fokú döntés immár tekintettel akart lenni, ugy látszik, az ily kölcsönadók bona fides-ére, Evégből kénytelen a „méltányossági záloghitelezőknek" (equitable incumbrancers)24 — az angol zálogjogi rendszer e páriáinak — „den Standpunkt klar machen", mint a német mondja. Nevezetesen visszautalni őket arra az alapra, — „porból lettél, s azzá leszel" — ahol „auf Gnade und Ungnade", mint ugyancsak a német mondja, egyszerűen ki vannak szolgáltatva az L helyen lévő hitelezőnek.25 Tényleg nagyon ki vannak szolgáltatva. Vegyük csak ezt az előttünk fekvő konkrét esetet. Ha B (Ackroyd) — a jogi jogosultságii kifizetett hitelező — megfogadja amaz auctor admonicióját,26 ós emlitést tesz a vissza ruházó okiratban C-nek (felperesnek) tehertételéről, akkor ez a stráges az utóbbin nem esik vala meg. Ő azonban ezt nem tette. Ellenkezően, ő volt az, aki a jelen elrendezést különösen presz szionálta, hogy pénzéhez hozzájusson.27 A meritum ezen, mint neveztem, gerincének eme vázlata 21 1923. évf. 228. old. 3. bek. 22 1923. évf. 228. old. 2. bek. 23 1923. évf. 228. old. 1. bek. 24 1923. évf. 226. old. í. bek. közölt ítéleti kivonat. 25 Fentebb 1923. évf. 166. old. L bek. inf. 30 1923. évf. 165. old. inf., 196. old. ut, bek. " Law Quárterly Beview 1912. 348. old. (d).