Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 8. [r.]

51 szemközt álló érdekeknek, amelyek itt kockán forognak. Ugyancsak homály fedi, amennyiben a tényállás-vázlat nem teszi ki egész nyiltan azt, hogy mennyiről szól az /) 3. alatt emiitett aug. 17-iki záloglevél, amely a b) alatt emiitett (felperesi) teher tétellel az elsőbbség fölött vetélkedik. Már pedig különösen e legutóbbi körülmény, föltevésem szeiint, mindenféle bíróság szemében a világon az ilynemű ügyek elbírálásánál nagy jelentőséggel kell, hogy birjon. Az objeotiv való ebben a jelen ügyben, minek körülte az egész eset forog, az, hogy itt felperes b) alatti követelésének — az ezt megelőzött, de kifizetett követelés helyett — elébe akartak ékelni egy ujabb, későbbi, tehertételt. Mindenféle spiritus judicialis a világon, hogy ismételjem, más szemmel kell, hogy tekintsen, föl tevésem szerint, erre az egész esetre, ha ez ujabb tehertétel szintén csak 300 font, vagyis materialiter tehát ugyanaz, ami előbb is előtte volt a méltatlankodó felperesnek; és megint más szemmel: ha azt s illetőleg az abban érdekelt hitelelezőt valamely megnövekedett összeggel, például a 300 fonton felül, még további 150 fonttal akarták hátrább tenni. Tényleg, per conjecturam csakugyan ez utóbbi az, amit a tényállás ezen oldalát illetően, ha nem is biztosan megállapíthatni, de mégis némi valószínűséggel föltételezhetni vélek. Értve, hogy az a zálogösszeg, amellyel Farrart Manksnak (utóbbi, mint már jóval előbb megjegyeztem,18 a felperes) eléje ékelni célozák, nem 300, hanem 450 font. Per conjecturam, hogy ismételjem, különféle adatok és körülmények alapján, melyekre alább még vissza-visszatérek. Ez lévén a tényállás, azt, ami a kérdésben forgó birói eldöntését tárgyi lényegének, hogy ugy mondjam, a magja és gerince: ezt nagyobb részint tulajdonképen már az eddigiekben megvilágitottam. A felebbezési törvényszék, nem vonva kétségbe ugyan az ujabb kölcsönadónak jóhiszeműségét,19 mindamellett meg akarta óvni a b) alatti tehertétel tulajdonosát attól az injuriától, hogy a korábbinál ily jelentősen magasabb tételt eléje ékeljenek, és megállapította az általa igényelt elsőbbséget az f) 3. alatt említett zálogos követelés fölött. Hogy ugyanez viszont minő sérelmet jelent a másik félnek az oldaláról tekintve; s egyszersmind hogy minő „élő veszedelem", hogy ismét idézzem e szavakat, a zálogjogi intézmény egésze szempontjából: erre nem szükséges e helyütt] bővebben visszatérnem. Minderről ugyanis szintúgy a ncsak szó volt már az illető helyeken.20 18 1923. évi". 262. old. 19 1923. évf. 227. old. 20 1923. évf. 226. old. 2. bek.. 228. old. 2. bek. i*