Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Megjelent az Angyal-Degré-Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete

41 lati alkalmazása terén nagyon is számottevő eredményekkel tudnánk beszámolni a még- «sak a kezdet elején levő kanadaiaknak, kiknek kormánya — reméljük — nem is fog késni a kívánt reformot minél körültekintőbben be is vezetni. Szükségesnek; tartja a javaslat nem közönséges kriminológiai éleslátással azt is, hogy az úgynevezett tartományi fogházak és javítóintézetek minél szigorúbban eltávolíttassanak a nagyvárosi környezettől, mihelyest arra megfelelő alkalom és mód kinálkozik s ez intézeteket vidéki, lehetőleg falusi körzetekben kell felállítani, hol aztán a foglyok fizikailag és erkölcsileg a szabad levegőn való élet jóltevő befolyásának lehessenek alávetve. A Kanadában még most is meglevő elmaradt börtönrendészeti viszonyok megszüntetése céljából rámutat a javaslat az ottani börtönök és fogházak modern szempontok szerint való átszervezésének szükségességére, a helyi letartóztatási intézetek sürgős hivatalos megvizsgálását s ennek eredményeiről a kriminológiai bizottság alapos tájékoztatását kéri, hogy -ezentúl a Social Service Council minden ilyen felállítandó ujabb épület tervezetedről idejében tudomást szerezhessen és befolyását érvényesíthesse a helyi fogházak szervezetének jobbítására, amely intézmények manapság sok tekintetben nemcsak hogy meg nem felelők, hanem egyenesen szégyenletesek (disgr ace f ul). A fiatalkorú bűntetteseket illetően a javaslat álláspontja az, hogy miután régen köztudatba ment már az, hogy miután az állam ,s közelebbről az igazságszolgáltatás kötelessége a fiatalkorúak ügyeinek elbírálása keretében teljesen tisztába hozni ezek terhére rótt bűncselekmény elkövetésének okait, megvédeni a fiatalkorú bűnösöket a nem kívánatos környezettől és tisztességes élet folytatására tenni őket képessé a hasznos (munkára és helyes gondolkodásra való szoktatással és miután még mindig vannak egyes helyek Kanadában, hol a fiatalkorú bűnözőket tisztán mint bűntetteseket kezelik: a Soicial Service Council-nak szorgalmaznia kell az illetékes hatóságokat, hogy a fiatalkorú bűnösökkel szemben követendő eljárást szabályozó Juvenile Delinquemts Act Kanadának azokban a íésizeiben is alkalmazásba vétessék, amelyekben még eddig bevezetve nincs, másrészt olyan célhoz vezető eszközökről is gondoskodjanak, melyeknek segélyével a fiatalkorú bűntettesek a törvény által megkívánt védelem és kiképzés alá vétessenek. Egyes kívánalmakat hangoztat még a kanadai kriminológiai bizottság most ismertetett véleményes javaslata a szellemileg fogyatékos bűntettesekkel szemben szükséges bánámód tekintetében, ezek azonban anynyira helyi érdekű vonatkozásnak, hogy ezekre, mint kevésbbé közérdeküekre, nem tartom szükségesnek kitérni. Zsoldos Benő budapesti kir. Ítélőtáblai Mró. IRODALOM. Verschuldensprinzip, Verursachungsprinzip. {Marton G. debreceni egyetemi tanár tanulmánya, megjelent München, Berlin és Lipcsében 192G. 1—53. old.). A magánjogi tudomány legszínesebb fejezete kétségkívül az, amely a kártérítést tárgyalja és ennek is — mondhatni — évezredek óta legtöbbet vitatott tétele a kártérítési kötelem jogalapjának kérdése. Vájjon csak vétkesség esetén vagyunk-e kártérítésre kötelezve, avagy vétlenül is, olyan kérdés, melynek nemcsak tudományos fontossága van, hanem hordereje messze túlnő az elméleti jogtudomány kereteim és a gyakorlati életnek mindennapi jelenségeihez fűződik. Alig van ember, akivel minduntalan elő nem fordulna, hogy kár éri. vagy kárt idéz élő. Szerző szerencsés kézzel nyul a jogfirodalomnak ehhez a dúsan tárgyalt témájához; művének legnagyobb érdeme, hogy érdekesen merész.