Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Megjelent az Angyal-Degré-Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete

40 azzal a törvényes jogával, hogy amennyiben a saját maguk által választott védővel .kívánják magukat képviseltetni, bűnügyeik ellátására külön ügyvédet alkalmazhassanak. A közvédő és államügyész a vádlott és sértett érdekeit egyaránt szem előtt tartó helyes együttműködéssel, kellően átgondolt bizonyítást produkálhatnak a főtárgyaláson és hathatósabban támogatják a bíróságot az anyagi igazság biztosításában. A közvédő, maga előtt látva a védelmére bizott vádlottat és ennek ügyét részleteiben is ismerve, legtöbb esetben képes lesz ugy eljárni az ügyben, hogy ez egy tárgyaláson be is legyen fejezhető, amivel aztán kiküszöbölhetővé fogja tenni azokat a szükségtelen és költséges elnapolásokat, melyeket jelenleg az ügyvédek ki tudnak eszközölni azon a címen, hogy az ügyhen további információkat szerelhessenek, vagy pedig inkább azért, hogy közben az ügyvédi munkadíj kérdését a hozzátartozókkal elintézhessék. Szóvá taszi.aztán a javaslat a sajtó nyilvánosságának a bűnügyekben sokszor nem kívánatos voltát. Ez a kérdés nálunk is állandóan a felszínen van s a javaslat észrevételeiből következtetve, a viszonyok e téren Kanadában sincsenek különbül. Bizonyos újságok, — jelenti ki a bizottság — sokszor visszaélnek a nyilvánosságival törvényszékeink és rendőbiróságaink eljárásaival szemben, amely nyilvánosság legtöbbször az alsórendű szenzációk utáni beteges vágyat elégíti ki ég semmiképen sem segíti elő a közerkölcsiség egészséges fejlődését. Elismeréssel adózik a bizottság a törvényhozás legutóbbi ülésszakában tető alá hozott uj törvénynek a Oriminal Code of Canada módosításáról, mely többek között súlyos következmények terhe alatt megtiltja a sajtónak, hogy részleteket közöljön házassági válópereknek a szenátus vagy az alsóház előtt tartott tárgyalásairól, kivéve azt az esetet, mikor a lapnak a közlésre kifejezetten engedély adatott. A bizottság annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kanadai közönség többre becsüli a komoly, szeplőtelen újságírást és ezt a becsülését kész olyan sajtótermékek anyagi támogatásában kifejezni, melyeknek iránya nemcsak a szenzációhajhászás s erkölcstelenségek kiküszöbölését követeli, hanem sokkal inkább nélkülözhetetlen követelményként tartja szem előtt egyrészt a lapok tudósítóinak általános műveltségét és irodalmi képzettségét, másrészt pedig a lapkiadók részéről a széles látóköTt és a kellően kicsiszolódott szellemi finomságot. Ezek mind olyan szempontok, melyeket a mi sajtóviszonyaink között sem ártana hathatósabban szem előtt tartani. A jelentésnek ide vonatkozó javaslata tehát az, hogy a Social Service Council of Canada ebben a kérdésben sürgősen kérje ki a kanadai bíróságok és közigazgatási hatóságok állásfoglalását s ennek kellően feldolgozott eredmémyei alapján addig is, míg a kérdés törvényhozási uton rendeztetik, a felmerült összes kívánalmakra hathatósan hívja fel az összes kanadai újságok kiadóinak figyelmét. Egyes börtön-politikai kérdéseket illetően a véleményes javaslat szükségesnek tartja oly eljárás rendszeresítését, melynél fogva a különböző letartóztatási vagy, javitó-intézetekhen fogolyként tartott elitéltet, ottlétének tartama alatt megfelelő hasznos munkával foglalkoztassák s e munkájáért bizonyos díjazásban is részesítsék, melynek összegéből elsősorban az illető elitéltnek a fogházi, a börtönbeli vagy javítóintézeti ellátásával felmerült költségek fedeztessenek. Intézkedés tétessék továbbá arra. hogy a foglyok különböző osztályai egymástól elkülönittessenek, főként pedig arra, hogy a 16. és 21. életév között levő fiatalkorúak megakadályoztassanak abban, hogy megrögzött bűntettesekkel és hivatásos bűnözőkkel (Professional criminals) érintkezhessenek és a fiatalkorú el ítélteknek alkalom adassék a további megfelelő értelmi és erkölcsi neveltetésre, mely képessé tegye őket arra, hogy később a társadalomnak hasznos tagjai lehessenek. Bizonyos büszke megelégedéssel olvashatjuk mi magyarok a kanadaiaknak ez utóbb 'érintett reformkivánságait, hiszen mi ezen már hosszú évek óta jóval tul vagyunk s az e kérdéseket rendező törvényeink gyakor-