Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Megjelent az Angyal-Degré-Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete

kell megemlékeznünk Beck Hugó tiszteletbeli tagunk, Szűcs Miklós alelnökünk és Wolf Vilmos választmányi tagunk elhunytáról. Beck Hugó egyike volt azoknak, akinek egyletünk megalapítását köszönjük és fényes pályáján állandóan lelkes hive és támogatója volt, a mi céljainknak, munkásságával, majd hosszabb időn át társelnöki minőségben irányi tó tevékenységével élénk részt vett egyesületünk életéibein. Szűcs Miklósban a mélyen gondolkodó filozófussal párosult jogászt vesztettük el, aki szintén nagy odaadással küzdött; és munkálkodott az egylet eszményeinek megvaiósAtásáért. Emlékük kölninkben el nem múlhat! Az igazgató választmány. Külföldi kriminológiai reformgondolatok. A világháború véazes sorompóinak lezárása óta, amint valahára elült a nagy vihar, az ezáltal ielkavart társadalmi és jogélet pedig nagynehezen valamelyes nyugvópontra .jutott: a jogviszonyok terén is az élet többféle vonatkozásában lényeges módosulások léptek előtérbe, — természetesen nemcsak nálunk, banem az egész müveit világon, sőt a bábom által közvetlenül nem is érintett tengerentúli részeken is. E módosulásokból — a jogélet fokozatos fejlődése révén — természetesen nem maradhatott ki a kriminológia sem, melynek nem egy tekintélyesebb tételét alapjában kikezdették a nagy világégés pusztitó s egyben olykor ujjá is alkotó lángoszlopai. E területeken manapság is "bizonyos nyugtalanságot észlelhetünk s épen ezekben az időkben nem érdektelen megfigyelnünk azokat a felszinre vetődött vezérlő gondolatokat, melyek a még teljesen ki nem egyenlitődött átalakulások mai stádiumában a külföld büntető fórumait foglalkoztatják. Bizonyára ránk nézve sem lehetnek azok minden tanulság nélkül. E tekintetben mindjárt hasznos szolgálatokat tehet nekünk az a tartalmas füzet, melyet nemrégen vettem kézhez Amerikából. Nem más ez. mint a Social Servicc Council of Canada által az időközben szükségessé vált büntetőjogi reformok megvizsgálására kiküldött bizottság (Comittee on Criminology) véleményes jelentése „confidential" jelzéssel ellátva, amely tehát még nem a hivatalos, hanem a tárgyalások alapjára szánt irat. Azon egyes eljárási módszerek reformja tárgyában tesz javaslatokat, melyek a letartóztatott vádlottakkal szemben a letartóztatási és provinciális javítóintézetekben való fogvatartásuk ideje alatti bánásmódra vonatkoznak. A jelentés elsősorban a letartóztatott egyének fizikai és szellemi vizsgálatára vonatkozóan tesz javaslatot. A szociológia és kriminológia tanulmányozói — úgymond — a bünt mindinkább valamely fizikai, szellemi vagy társadalmi hiba szimptomájául kezdik tokinteni. A fogollyal való bánásmódot ma. már nem a bosszú, hanem a javítás gondolata irányítja, ami azt jelenti, hogy az elkövetett büntetendő cselekményeknek mindig gondosan meg kell állapítani az előidéző okát és meg kell találni a kellő orvosságot, amit pedig szerinte nem lehet elérn.i alapos fizikai és szellemi vizsgálat nélkül. Ezek a vizsgálatok aztán gyakran kiváltják a baj okát, ha pedig ezt sikerül elhárítani, a bűnbe esett egyént könnyebb visszahelyezni a társadalomba vagy pedig megfelelő intézeti gondozás alá vehető. Javasolja tehát a bizottság, hogy a büntetőbíróság Ítélete előtt minden vádlott szakszerű fizikai és szellemi vizsgálatnak vettessék alá. íme, a kanadaiak még csak most jutottak el amaz eljárás gondolatához, melynek megvalósítása terén a kriminál-pszichológiai vizsgálatok vévén mi már hosszú évek óta kísérletezünk s hogy eddigelé még kevés látható eredménnyel, annak kizárólag a világháború okozta anyagi leromlásunk az oka A kanadai javaslat e helyütt idézi dr. Lyds tonnák a társadalom betegségeiről („The Diseases of Society") irt könyvében foglalt fejtegetését, melyet érdemesnek tartok olvasóinkkal is megismertetni. „A társadalom — mondja Lydston — emberi egészekből (humán integers) áll, melyeknek fizikai ésjelki épségétől függ amannak egészsége. Amiként a test bizonyos területén levő sejtek betegségei nemcsak a környező sejteknek, hanem