Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Megjelent az Angyal-Degré-Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete

33 Dr. Nagy Ferenc v. b. t. t., egyetemi tanár elnöki megnyitójában reámutatott arra, hogy a trianoni békeszerződés okozta pusztítások közepette a jog terén is gyógyulásra volt szükség és e gyógyulási folyamat megvalósulása, alkalmas arra, hogy ismét nagyobb jogi problémákkal, radikálisabb reformokkal lehessen foglalkozni. Örömmel állapítja meg, hogy a lefolyt esztendő ebben az irányban is javulást és haladást hozott és reméli, hogy a Magyar Jogászegylet működése hamarosan a békebeli szinvonalra fog emelkedni. E reményének adva kifejezést, jelenti be, hogy az egyesület igazgatóválasztmánya elhatározta 1927-ben az országos magyar jogászgyülés rendezését, amihez kéri a közgyűlésnek felhatalmazását, amihez a közgyűlés élénk helyesléssel egyhangúlag hozzájárul. Az igazgatóválasztmányi és pénztári jelentések után a közgyűlés dr. Juhász Andort, a (Juria elnökét, aki mindezideig az egyesület perjogi szakosztályának elnöke volt, az egyesület érdekében kifejtett nagyérdekü tevékenységéért tiszteletbeli tagjává választotta.. A tisztújítás során dr. Nagy Ferenc elnöklete alatt megválasztották a régi tisztikart azzal az eltéréssel, hogy a lemondások és elhalálozások folytán megürült tisztségekbe, u. m.; a magánjogi szakosztály elnökségére dr. Térfy Gyula curiai tanácselnököt, a perjogi szakosztály elnökségére dr. Magyary Gézát, alelnökségére Baumgarten Nándort mint uj tagot választották meg. Azután dr. Pap József a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, tartotta meg előadását „Törvény, biró és ügyvéd szerepe az igazságszolgáltatásban" címen. Bevezetésként ismertette, hogy milyen viszonyban állanak egymáshoz a jogforrások és minő reláció létezik a biró és a törvény, illetve a többi jogforrások között. Az utolsó időkben két hatalmas irányzat küzd egymással szemben, az egyik a technikus a törvényjog alkalmazás, a másik pedig a kötetlen, a szabadon megalkotott, ad hoc teremtett jogszabály alkalmazás. A konzervativebb felfogás azon az állásponton van, hogy a törvényi jogot kell alkalmazni, a radikálisabb, modernebb felfogás azt hirdeti, hogy a bírónak nem csupán a törvényben rejlő jogszabályoknak objektív értelmét kell kutatni és alkalmazni, de a biró fel van jogosítva a törvényben rejlő jogi gondolatot a gyakorati élet szükségéhez képest tovább fejleszteni és e végből a törvény keretein tul is a tételes jogot uj jogszabályok alkotásával kiépiteni. Előadó nézete szerint helyesebb a magyar állásponton maradni és nem követni a francia és német jogban mutatkozó u. n. „szabad jog alkalmazási" iányzatot. Előadó hangsúlyozza, hogy a törvénynek nem a betűjét kell alkalmazni, hiszen ez kerülendő betüjogászat lenne, de a törvénynek az értelmét, vagyis azt, amit a törvényhozó gondolt, amidőn a törvényt megalkotta, azon kereten tul, amelyre a törvényhozó kimutathatóan gondolt, a biró nem mehet. Figyelemmiel kell lenni tehát a törvénymagyarázat összes szabályaira. Igaz, hogy a legkörültekintőbb módon megalkotott törvény sem képes kielégíteni mindig és minden tekintetben a jogkereső közönségnek ezerféle igényeit. A törvény nem lát mindig a jövőbe és előrelátása sokszor csalóka lidércfénynek bizonyul, az élet nem áll meg, de folytonosan fejlődik és uj és uj ténybeli elemeket tüntet fel kiszámíthatatlan sokféleségével, melyeket a törvényhozó nem látott és nem is sejthetett és nem is mérlegelhetett, az élet sokszor megoldhatatlan problémákat vet fel a korábban hozott jog szempontjából. Ha a biró ismeri jól a magyar jogot, ha van helyes ítélőképessége, etikai és jogfilozófiai felfogása, akkor keresve a legis rátiót, a meglévő szabályokkal is logikuis eljárással indukció és abstrakció segítségével meg fogja találni a belyes utat a dolog természetében, a szociális viszonyokban, a gazdasági lehetetlenülésben, a méltányosságban stb. stb,, de sohasem a törvényen kivül. Ha a biró akaratának szabad folyás engedtetnék, ha a törvény, rendelet vagy jogszokás a birót nem korlátozná, ugy a biró szaMagyar Jogi Szemle