Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Megjelent az Angyal-Degré-Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete

34 had akaratával olyan faktor osonna be az Ítélkezés szellemi mechanismusába, amelyük csakhamar veszélyessé válhatnék, mert ezien „Libre recherche" alakjába bujtatott birói akarat nem volna ellenőrizhető, hanem valóban szabad jogalkalmazásra, „Freie Rechitswindung"-na veizetne. A biró tartozik ítéletét indokolni ugy, hogy a jogkereső közönség ellenőrizhesse a felhozott indokokat, már pedig ezen ellenőrzés teljesen lehetetlenné válnék, ha a biró saját felfogását, nézetét és akaratát állítaná oda ítélete forrásául. Ma egész más a hiiró viszonya a törvényhez és a többi jogforráshoz, mint mondjuk csak 50 évvel ezelőtt. A biró önállóbban és szabadabban mozoghat, ezen önállóságát és szabadságát köszönheti a szóbeliségen alapuló perrendeknek. Egyrészt a biró kezében van á per vezetés, másrészt pedig he lett hozva, mint általános szabály a szabad bizonyítási rendszer, a törvényes kötött bizonyítás csak kivételt képez. Nem létezik azonban jogszabály és ok, amely emancipálná a miagyar bárót attól, hogy Ítélete alapjául ne a törvényt, a rendeletet és jogszokást, de egy általa teremtett és megalkotott uj jogszabályt fogadjon el. A magyar biró kiállotta a ma fennálló rendszer mellett is a tüzpróbát a háború alatti és a háború utáni években. iSoha el nem gondolható politikai, társadalmi, pénzügyi, gazdasági, szooiális és kulturális (állapotokon mentünk át, pénzünk teljesen elveszítette értékm'érőkéipess'égéit (és elértéktelenedett. A magyar birói gyakorlat mégis az utolsó tiz év alatt jól oldotta meg feladatát. A magyar jogélet valóban meg lehet elégedve a bírói karral. Más országokban nem igy van ez. Előadó ismertette azután dr. Simons német birodalmi főtörvényszéki elnöknek egy pár hét előtt tartott előadását „Die Vertrauenskrise der deutsehen Justiz" cím .alatt. A főtörvényszéki elnök beismeri, habár a német birói kart erősen oltalmába vette, hogy megrendült a biróságok iránti bizalom Németországban. A krizis nemcsak a büntető jogszolgáltatásban mutatkozik politikai jellegű perekben, de a polgári törvénykezésben is welitfremdek, túlságosan formalisz/tikusak, teoretizálásra nagy • hajlamot mutatnak a polgári jogszolgáltatáshan is a bírák, sőt széles körök az oisztálybiráskodás vádját ifi felhozzák ellenük a nagytőke érdekében. Dr. Simons ennek a sajnálatos körülménynek az okait az u. n. inflációs judikaturában véli feltalálhatni. A büntetőjog terén azzal vádolják a német bíróságot, hogy kemény balra és elnéző a jobb oldal felé, szemére vetik a bíróknak, hogy ellenségei a mai államformának és hogy osztálybiráskodást követnek a proletariátus ellen. Dr. Simons elismeri maga, hogy politikai perekben sok helytelen ítélet, „FeHurtheil" hozatott, de nézete szerint nem szabad ennek okát abban keresni, mintha a német birói kar ellentétbe akarna helyezkedni a törvénnyel. Szellemesen jeg'yzi meg többek közt dr. Simons, hogy Németországban nemcsak az igazságszolgáltatás iránti bizalom válságáról lehet beszélni, de arról is, hogy a német justitia nem viseltetik bizalommal az állam iránt és megállapítja, hogy krizis ilyen irányban és értelemben is fennáll. Dr. Simons előadása minden magyar emberben kiváltja azt az érzést, hogy hála Istennek, hogy a magyar igazságszolgáltatásban nincsenek ilyen bajok. Dr. Papp József előadó hangsúlyozza, további előadása nyomán, ha nem is fogadható el a szabad jogalkalmazási rendszer az ítélkezésnél, mégis el kell ismernünk, hogy a törvényi jog a birói jogalkotási hatalmat nem képes teljesen félretolni és kizárni. Ezután behatóan foglalkozott a döntvényjoggal és megállapította, hogy a Curiának teljes ülési döntvényei és jogegységi határozatai, habár a bíróságokra nézve kötelezők is, nem törvények és nem kötelező jogszabályok a közönségre nézve, mert, ha a jogkereső közönség ugy látja, hogy a döntvényekben oly jogszabály foglaltatik, amelyet a communus opinio nem oszt, és amely a jogi meggyőződést nem elégíti ki, minden egyes alkalommal megteszi a szükséges intézkedéseket peres és perenkivüli eljárásban aziránt, hogy a Curia döntvénye megváltoztattassák, amire már többször volt eset. Ezután rátér előadó annak a fejtegetésére, hogy milyen nagy és döntő befolyása van az ügy-