Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Megjelent az Angyal-Degré-Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete

32 az 1. §. 2. bek. általános szabálya szerint. A javaslat ellenkező rendelkezése sok végleg elintézett családi ügy megbolygatására és perpatvarokra vezet még a házasfelek halála után is, minthogy az ügylet semmiségére harmadik személyek is hivatkozhatnak. Ez a bekezdés elhagyandó volna. Kiemelendők a javaslat és a kereskedelmi törvény közötti következő eltérések. A javaslat 15. §-ából az folyik, hogy mig kereskedelmi ügyletből folyó kötelezettségért való kezességvállaláshoz (9. §. 11. pont), valamint kereskedelmi ügyletből folyólag teljesitett szolgáltatások elvesztésének a hitelező javára kikötéséhez (az adós kötelezettége vétkes vagy nem kellő teljesitése esetére 9. §. 10. p.) elegendő a szóbeli kikötés, vagy Írásbeli kikötés esetén elég, hacsak a kötelezett fél irja alá az irást, — addig ha az ilyen ügylet nem kereskedelmi ügylet, akkor a javaslat szerint annak irásba foglalása szükséges, sőt a szerződési okiratot mindkét szerződő félnek alá kell irnia (vagy kézjegyével ellátnia) és a másik félnek szánt példány aláirása (kézjeggyel ellátása) az egyik fél által csak akkor elegendő, ha a szerződési okirat több példányban állittatett ki. KISEBB KÖZLEMÉNYEK. ^ Megjelent az Angyal—Degré—Zehery: Anyagi és alaki büntetőjog II. kötete. Annak a tudományos gyűjteménynek, amely Angyal Pál budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, Degré Miklós budapesti kir. Ítélőtáblai elnök és Zehery Lajos tudományeqyetemi m. tanár, m. kir. igazságügyminis'zteri titkár szerkesztésében a legutóbbi időkig alkotott törvényekben foglalt vialaui ennyi büntető-jogszabálynak és a joggyakorlatnak összefoglaló, rendszeres feldolgozását tartalmazza, II. kötete a napokban hagyta el a sajtót és kecriilt forgalomba. Az I. kötet nyomdatechnikai okokból február hó folyamán jelenik meg. A nagyjelentőségű munka" beható ismertetésével az I. kötet megjelenése után foglalkozunk. I Tóth Li'iios I ^'^y mesill'etődéssel hajtjuk meg a kegyelet zászlóját I * I Tóth Lajosnak, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium adminisiztrativ államtitkárának sirja előtt. Tóth Lajos évek hosszú során át volt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyetemi ügyosztályának fővezietője s ebben a működésében odaadó önfeláldozással, páratlan lelkiismerettel s nagy szakértelemmel kifejtett munkája végeredményben, alktiv tényezője a jogi oktatás sikerének s igy nem végső sorban a jogirodalom intenzitásának is. Elhunytával újból -szegényebbek lettünk régi dicsőségünknek egy puritán értékével. Szivünkbe zárt •kegyelettél őrizzük nemes emlékét! A Magyar Jogászegylet 1926 dec. hó 8-án tartotta évi rendes' közgyűlését, amelyen a magyar jogászvilágnak szine-java megjelent. Többek közt ott láttuk Juhász Andort, a Curia elnökét, br. Wlassics Gyulát a közigazgatási bíróság elnökét, Benedek Sándort, a közigazgatási bíróság másodelnökét, Schuster Rudolfot, a szabadalmi felsőbíróság elnökét, Oswald Istvánt, a bpesti kir.,tvszék elnökét, Apáthy Jenő honvéd törvényszéki elnököt, Tury Sándor nyug. curiai tanácselnököt, dr. Angyal Pál, Magyary Gém, Tury Sándor C őrnél egyetemi tanárokat, a birői, ügyvédi és ügyészi karnak számos kitűnőségét.