Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Az okirati kényszerről szóló törvényjavaslathoz

31 Az okirati kényszerről szóló törvény­javaslathoz. Irta: Dr. Újlaki Géza, budapesti ügyvéd. Az okirati kényszerről szóló törvényjavaslathoz a követ­kező észrevételeim volnának. A 2. §. 2. bek. következő szövegezése aggályos: „Ha... bármelyik fél, akár a szerződési okiratban kikötötte, akár azon kivül, de az okirat aláírása előtt a másik féllel szemben szóval vagy Írásban kijelentette, hogy a feleknek valamely ilyen pontra is meg kell állapodniok, akkor, hacsak a kikötés nek vagy a kijelentésnek tartalmából vagy az eset körülmé­nyeiből más nem következik, a szerződést ily megállapodás nélkül egyelőre csak feltételesen megkötöttnek kell tekin­teni stb." Előzetes egyoldalú kijelentés eszerint elegendő volna azon jogügylet feltételessége megállapítására és ekkép meghiúsítá­sára, amely jogügylet pedig törvényszabta írásbeli alakba fog­laltatott. Ez az okirattal szemben jogbizonytalanságot és bonyo­dalmakat szül. Könnyen megtörténhetik, hogy egy ily- egyoldalú kijelen­tés bizonyítása sikerült, míg a tárgyalások későbbi folyamán a felek ellenkező kijelentésének bizonyítása pedig nehézségbe ütközik. Ekkép soha se lehet majd tudni, mikor lehet sarkaiból kiforgatni valamely törvényszabta Írásbeli alakban létrejött jogügyletet — egy előzetes egyoldalú kijelentés bizonyítása utján, ami pedig később tárgytalanná vált. Ezen fenyegető bizonytalanság szükségessé teszi, hogy az okiratokba ilyenféle záradék vétessék fel: „Más kikötést, mint ami ezen okiratban foglaltatik, vagy annak rendelkezéseiből okszerűen következik, a felek nem tettek." Azt hiszem nem elég az előzetes egyoldalú kijelentés az okiratba foglalt jogügylet fenti módon való megdöntésére, hanem csak a felek előző vagy egyidejű oly megállapodása, amely az okirat tartalmával nem ellenkezik. A 3. §. ut. bekezdésében rendelkezni kellene arról is, hogy a szerződésre megszabott alak szükséges-e a szerződés felbon­tására irányuló megállapodásra is vagy nem. A 4. §. 1. bek. ellenmondásban van a 2. bekezdéssel. Az 1. bek. szerint a szerződési okiratot csak a terhet vagy kötelezett­séget vállaló félnek kell aláírni, a 2. bekezdés szerint pedig mindkét félnek alá kell irnia ugyanazt az okiratot. A 11. §. ut. bek. a gyakorlatban sok zavart fog okozni. A házastársak és jegyesek között nem megfelelő alakban kötött szerződést a teljesítéssel érvényesnek kellene elismerni

Next

/
Thumbnails
Contents