Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A királyi intézmény és történelmi alkotmányunk újabb alakulása

21 A magyar államszervezet öt legfőbb alapintézménye a Trianon előtt: a királyság, az országgyűlés, a parlamentáris kormány, a városi és vármegyei törvényhatóság s a, m. kir. Curiában csúcsosodó birósági szervezet. Megannyi pillére ez a magyar államiság ezeréves erejének. Macaulay azt mondja egy helyen, hogy az angol nemzeti gondolatnak sokkal nagyobb erőssége az egyes county-k sok évszázados kialakulása a terület és a népesség nagyságában ennek következtében való nagy aránytalanságok dacára is, mint amennyi előnynyel akár a legtökéletesebb, de mesterséges kikerekités járna. S a magyar városi és vármegyei szervezet Csonka-Magyarország határai között ma még intakt és minden reményünk megvan arra, hogy a közigazgatási reform sem fogja az ezeréves vármegyét felforgatni; kir. Curiánkkal élén a, három fokozatú birósági szervezet is érintetlen; parlamentáris kormányzatunk ma is a király tanácsosainak az Árpádok 'korába visszanyúló s az 1848-as törvényhozásban hatalmas törzszsé szökkent felelősségen nyugszik; s ha a mai Magyarország államéletében a kétkamarás törvényhozó testület: az országgyűlés még nem is foglalta vissza történelmi alkotmányunkban biztositott helyét, a nemzet folytonos és félreérthetetlen akaratnyilvánitása útját állja annak, hogy ősi fejlődésü állami szervezetünk ez alappillérével szemben az egykamarás törvényhozó testület: a nemzetgyűlés működése törvényrontó szokás erejével hasson. És mikor az 1921. évi XLVII. törvénycikk 3. §-a kifejezi azt i&, hogy a nemzet törhetetlenül ragaszkodik a királyság ősi intézményéhez, ezzel a mai magyar államéletnek valóságban érvényesülő tényét csupán deklarálja; mert hiszen az államfői funkciónak kormányzó által való gyakorlása a mai helyzetben nemcsak hogy nem áll ellentétben ősi alkotmányunk alapelveivel, hanem azok egyenes alkalmazása. A monarchikus gondolat csupán a, kormányzó választásának visszatérő határozott időszakokhoz való kötését zárja ki, mert hiszen az ilyként konstruált kormányzói intézmény a kormányzó elnevezése alatt lényegében köztársasági elnökséget jelentene. A magyar alkotmány nem intézkedik egyszersmindenkorra arról, hogy a királyi szék ideiglenes megürülése avagy a király kiskorusága s az uralkodásban más okból való akadályoztatása esetén és ezek tartamára az államfői funkció mily szerv által gyakorlandó, mint ahogyan ugyanez az álláspontja a szintén nem merev, mert történelmi angol alkotmánynak is. Ily szerv létesítése tekintetében tehát esetről-esetre a történelmi szükség és célszerűség irányadó; ebben a salus reipublicae szabad érvényesülésének semmiféle jogi megkötöttség sem áll útjában. Ily ad hoc szervek létesítése tekintetében alkotmányfejlődésünk praecedens-eseteit a Hunyadiak kora nyújtja. S a