Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A királyi intézmény és történelmi alkotmányunk újabb alakulása

22 kormányzói jogkört mindkét esetben a választással egyidejűleg ad hoc alkotott törvény állapította meg. A történelmi alkotmány fejlődést jelent. S igy, amig egyrészről a múltra támaszkodik, hiven őrizve ennek hagyományait, másrészről nem állit forradalmakra ingerlő akadályokat a haladásnak, a korszem reformoknak útjába. Nagy Széchenyink a maga lakonikus szellemességével igy fejezte ki azt az irányelvet, melyet a történelmi alkotmányok nemzeteinek: az angolnak és a magyarnak Géniusza az alkotmányfejlődésben követ: Konzerválni csak reformmal lehet. Freeman A. Edward, az angolok nagy jogtörténésze szerint az angol alkotmány fejlődése nem egyéb, mint az ősi alapelveknek s az ezeken nyugvó Magna Chartá-nak autentikus magyarázata; Ferdinándy Gejza a magyar alkotmány fejlődésére nézve hasonlót az Aranybullával kapcsolatban mond. A történelmi alkotmány u nemzetek köz jogászának legszebb feladata nagy történelmi események nyomán megkisérelni az ősi alkotmány alapelveinek a történelmi viszonyok változásához simuló alkalmazását. Mert hisz a történelmi alkotmány rugalmasságának az a nagy nemzeti értéke, hogy történelmi alkotmány mellett a konzervativizmus nem forradalmakra ingerlő merevség s a haladás nem felforgató radikalizmus. Az alábbiakban megkisérlem ősi alkotmányunknak a királyságra vonatkozó alapelveit a történelem eseményei által kiváltott mai helyzet szempontjából összefoglalni. Hogy ezt törvénytervezet formájában teszem, ezt talán indokolja, hogy az összefoglalásnak olyan formát akartam adni, mely rövid, szabatos és külsőségeiben is hiven tükrözteti történelmi alkotmányjogunk hagyományos szellemét. S ez összefoglalás ott, ahol eltér a háborút közvetlenül megelőző idő tételes jogától, nem ujit, csak ősi alkotmányunk alapelveit az uj életviszonyokra alkalmazza és nem egy régebbi fejlődési fok intézményeit állítja vissza, hanem visszatér a magyar jogalkotó Géniusz olyan intézményeihez vagy ezek terminológiájához, melyekből 1848 utáni közjogunk, idegen példák után indulva, ősi alkotmányunk sérelmére tért el. II. A magyar szent korona fényének fentartásáról. (Vázlat egy törvénytervezethez.) E vázlat általános indokolásául köveitike'ző essaynim szolgálnak: Történelmi alkotmányunk és az új Magyarország Budapesti Szemle, 1919 aug.-saept. füzet; Magyar alkotmány- és jogtörténet. Jogállam, 1921 juniaiisl íüzet; Államformánk. Jogállam, 1922. jan.-febr. füzet. E tervezet részletes indokolása a magyar nemzet története s ezen belül különösen a magyar alkotmánytörténet.