Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A királyi intézmény és történelmi alkotmányunk újabb alakulása

20 Azok, akik az újrafelvételi ilyen cimen is megengedhetőnek tartják, azzal érvelnek, hogy miután a törvény nem zárja, ki, az anyagi igazság érvényesülése végett meg kell engedni az újrafelvételi már csak azért is, mert a büntető igazságszolgáltatást nem lehet olyan perjogi formalizmus békói közé szo ritani, amilyent a polgári perrend sem ismer, ahol bármely perbeli mulasztáson segít a perujitás. Hivatkoznak arra is,, hogy a Bp. 448. §-ban irt esetben hivatalból is meg kell tenni az intézkedést az ujrafelvétel indítványozására. Az ellenkező nézet hivei szintén a törvényre hivatkozva ennek szelleméből és szavaiból azt következtetik, hogy a valóságbizonyitási eljárásnak rövid határidőhöz való kötésével a törvény a felmerült közéleti vitának mielőbbi birói elintézését biztositaní és a sértett becsületének visszaélésszerű hurcolását megakadályozni kivánta, amiből következik az is, hogy a S. T. 53. §. első bek.-ben foglalt „legkésőbb" kifejezés nem jelenthet egyebet, mint azt, hogy e határidő elteltével a vádlott a valóságbizonyitás lehetőségétől végleg elesett. Azt, hogy ezen ellentétes felfogások közül melyik jár helyes nyomon, adott esetben a Curia lesz hivatva eldönteni. A királyi intézmény és történelmi alkotmányunk ujabb alakulása. (Közjogi tanulmány.) Irta: Dr. Tihanyi Lajos ügyvéd, Pest vármegye tb. tiszti ügyészeI. A történelmi alkotmányok nagy rugalmassága megóvta a magyar népet attól a veszedelemtől, hogy a Trianon után uj államot legyen kénytelen alapítani és pedig olyan uj államot, melynek léte a párisi békeszerződések sorsától függ. A nemzetnek törhetetlen ragaszkodása ősi intézményeihez, a jogfolytonosság eszméjéhez, mindahhoz, mi e népet egy ezeréves fejlődé:® során nemzetté emelte és nemzetül fentartotta — a világháború, a forradalom és ellenforradalom eseményei után is megtartotta Magyarországot Szent István országának. Amint a szent koronának Werbőczy Hármaskönyvéből és Deák Ferencnek a jogfolytonosságért vivott küzdelmeiből kiragyogó eszméje a török hódoltság s az abszolutizmus örvényei közül is elvezette a második ezerév küszöbéig az Árpád honfoglalásával megindult ezeréves magyar államfejlődést, ez eszme: a magyar nép e nemzet-lelke Trianon után. is megteremtette a csodát, hogy a magyar nép földjének megszűkitett határai között ma is ezeréves államiságunk fensége él;