Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A valóságbizonyítási eljárás menete

13 sértett csak a főtárgyaláson tudja meg, hogy vádlott az előzetes eljárás alatt a valóság bizonyítását kérte, sőt tanúi a lőtárgyalásra meg is idéztettek. Ilyen esetben, ha a sértett ellenbizonyitási jogával élni akar, e jogának gyakorolhatása végett kérheti a főtárgyalás elnapolását abból a célból, hogy a törvény értelmében tőle meg nem tagadható 8 napi határidő alatt ellenbizonyitékainak beszerzéséről (tanuk lakcime, iratok száma stb.) gondoskodhassék és azokat a biróságnak bejelenthesse. Ilyen esetben a íőtárgyalást el kell napolni, sőt, ha esetleg szembesítésre volna szükség, az újonnan kitűzendő főtárgyalási határnapra a vádlott tanúit ismét meg kell idézni. A főtárgyalás kitűzése előtt tehát gondosan meg kell vizsgálni, hogy a isértett kellő módon értesült-e a valóságbizonyitási indítványról és az ellenbizonyításra kitűzött határidő lejárt-e. VIII. Ha a terhelt az előzetes eljárás során a valóságbizonyitási eljárásra irányuló indítványát előterjesztette és ez sértettel közöltetett, az ellenbizonyitékok előterjesztésére nyitva álló 8 napi határidő leteltével határozni kell a valóságbizonyitás megengedhetőségének és keretének kérdésében. Abban a tekintetben, hogy e kérdésben, ki van hivatva határozni, sem a Bp., sem a Bv. nem tartalmaz jogszabályt, azonban a Curia szerint „természetes, hogy ez a törvény szelleme szerint is elsősorban az itélőbiróság feladata". (C. 1924 jnl. 1. B. I. 2547/30/1924. B. J. T. LXXVI. k. 9. sz. dr. Finkey Ferenc megbeszélésével.) A Curiának ez a legújabb határozata megegyezik az 1922 okt. 27-én kelt B. I. 5462/1922. sz. (B. J. T. LXXV. 8.) jogegységi határozattal, mely a vádtanácsnak a Bv. 16. §-a alapján hozott megszüntető határozatát azzal az indokolással mondta ki törvényt sértőnek, hogy „a valóság bizonyításának elrendelése, foganatosítása, a bizonyító anyagnak a Bv. 16. §-a szempontjából való bírói mérlegelése az itélőbiróság feladata ós a vádtanács hatáskörén kivül esik". Ezekből a döntésekből a contrario az következik, hogy a Curia álláspontja szerint a valóságbizonyitás kérdéséhez az itélőbirő előtt és rajta kivid más fórumnak nem szabad hozzányúlni és ha azzal mégis foglalkozott, akkor ez a fórum — legyen az vizsgálóbíró, vádtanács, törvényszék vagy főtárgyalási elnök — illetéktelenül, hatáskörét túllépve járt el, kinek határozata az itélőbirót semmi tekintetben sem köti. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a fentemiitett illetéktelen fórumok hol alakszerű végzéssel, hol anélkül elrendelik a valóságbizonyitást, kihallgatják a tanukat, megidézik a íőtárgyalásra, iratokat szereznek be stb.