Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A valóságbizonyítási eljárás menete

10 nélkül a sértett kívánatára. A Bv. 15. §-ának esetében, hol a törvény leltétlen tilalma zárja ki a bizonyítást, a sértett hozzájárulása természetesen nem teszi azt megengedhetővé. A sértett hozzájárulásának, helyesebben kivánatának, kifejezettnek kell lennie. Angyal Pál tankönyve II. k. 306. lapján a Curia egyik határozatára hivatkozással (B. J. T. LXII. 54.) azt irja, hogy ha a sértett a valóságbizonyitás megengedését nem ellenezte ugyan, de nem kívánta, ez nem egyértelmű a kifejezett kívánsággal. A hivatkozott kúriai határozat ugyan még a Bv. életbelépése előtt keletkezett, de mivel a Bv. 13. §. ut. bek. a hatályon kivül helyezett Btv. 263. §. 4. pontjával majdnem szószerint egyezik, nem avult el. Tehát felfogásbeli irányváltozást jelent a Curiának 1924 jul. 1-én kelt B. I. 2547/1924. számú határozata, mely szerint: „ha sértett konkludens tényeiből nyilvánvaló, hogy hozzájárul a valóság bizonyításának elrendeléséhez, azt tehát nem ellenzi, sőt még — ellenbizonyitékok előterjesztése utján — maga is rálép a bizonyítás útjára, a Bv. 13. §-ának utolsó bek. alapján helye van a valóság bizonyításának akkor is, ha ezt a sértett kifejezetten nem is kívánja": (B. J. T. LXXVI. sz. 116.) V. A valóságbizonyitási eljárást terhelt vagy védője az előkészítő eljárás során bármikor előterjesztheti (B. J. T. LXXIV- 182.) a vádirat kézbesítésétől számított 8-ik nap elteltéig. (S. T. 53. §. í. bek., Bv. 29. §. 1. bek.) Ha azonban a vádirat a Bp. 256. §. végső bek. értelmében a védőnek kézbesittetik, a 8 napi határidő a védő kezéhez történt kézbesítéstől számítandó. (B. J. T. LXXIV- 209.) Ezt a törvényben meghatározott határidőt sem a terhelt kérelmére, sem hivatalból meghosszabbítani nem lehet, mert „a sértő féltől méltán el lehet várni, hogy már támadása előtt iparkodjék állításainak igazságáról bizonyosságot szerezni s bizonyitékait összegyűjteni". (Min. ind.) Ha ez a rövid határidő a terheltnek valamilyen perjogi sérelmet okoz, azt orvosolhatja a S. T. 54. §. 2. bek. alapján. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a S. T. 53. §. első bekezdésében irt határidő alatt egyáltalában elmulasztott valóságbizonyitási indítványt a S. T. 54. §. 2. bek. alapján pótolni lehet, mert a S. T. 54. §. 2. bekezdésében nem egy előbb meg sem tett valóságbizonyitási indítvány megengedhetőségéről van szó, hanem arról, hogv a. törvényes időben már előterjesztett indítványt (esetleg ellenbizonyítási indítványt) a felhozottakon kivitl még más bizonyítékok megjelölésével milyen feltételek alatt lehet kiegészíteni. Szóval a S. T. 54. §. 2. bek. nem a S. T. 53. §-ának első bekezdésében a valóságbizonyitási indítvány előterjesztésére megszabott határidőt tolja ki, hanem a S. T. 53. §. 2-ik bekezdésében irt kötelesség terhén könnyít.