Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 1. szám - Szerződések alakszerűsége és a bírói gyakorlat
4 tán kapott, jogalap nélkül került hozzá, tehát a condictio sine causával visszakövetelhető. Ez a visszakövetelési jog áll akkor is, ha a szolgáltatást teljesitő fél netán azt hitte, hogy kötelezve van, mert a jogi tévedés nem zárja ki a visszakövetelési jogot.4 Hogy a fent jelzett jogi álláspontom az, amely magánjogunknak megfelel, igazolja továbbá a Tervezet indokolása is,5 amely azt mondja, hogy a T. az alakszerűség sanctióját a szerződés külömbeni semmissége terhe alatt állapit ja meg; az előirt alakszerűség nélkül „a szerződés nincs megkötve"; továbbá „ha felek az ily érvénytelenül kötött szerződést teljesítés által foganatba vették, bármelyik fél, az elévülési határidőn belül, igazolatlan gazdagodás cimén visszakövetelheti azt, amit teljesitéskép szolgáltatott" stb. Ugyanigy Almási,8 hogy a törvényszabta alakszerűség hiánya az ügyletet semmissé teszi és hogy a teljesités csak a törvényben megjelölt esetekben pótolhatja a hiányt. Abban, hogy a fent emiitett Ítéletekben kifejezett jogi álláspont nem helytálló és az általam jelzett irány helyesebbnek mutatkozik, megerősit az a körülmény is, hogy külföldön is az utóbbi felfogás van általánosan elfogadva. Azért hivatkozom a külföldre is, mert az eldöntendő kérdés több külföldi államban a mi jogunkkal megegyező módon van szabályozva. Az 0. ptkv. 883. §-a, mely az alakszerűség tekintetében a legnagyobb szabadságot engedi meg, egyebek közt azt rendeli, hogy az alakszerűség a törvényben meghatározott esetekben döntő a szerződési kötelem kérdésében. Az ennek nyomán még a trianoni békediktatura előtti időben kifejlődött bir. gyagyakorlat szerint, ha házasfelek a köztük létrejött szerződést az 1886. évi VII. t.-c. 22. §. c) pontja ellenére nem foglalták közjegyzői okiratba, és mégis foganatba vették, n tkkvi bekebelezés eredeti érvénytelenség alapján megtámadható,7 ami a fent emiitett Ítéletekkel ellenkező álláspontot juttat tehát világos kifejezésre. A ném. ptkv. 125. §. szerint a jogügylet, amely a törvény által előszabott alakszerűséget nélkülözi, semmis. E §. alapján kifejlődött bir. gyakorlat az, hogy a teljesités a hiányt csakis azokban az esetekben pótolja, amelyekben azt a törvény előirja; minden más esetben a teljesités nem pótolja a hiányt, és a jogalapnélküli gazdagodás szabálya szerint visszakövetelésnek van helye.8 Sőt egyik határozatában a német 4 L. erre és a visszakövetelés kérdésére Grosschmid „Fejzetek" I.. köt. 22., 23., £9.. 165., 324. 335. old és II. 636. old. 5 Indok. III. köt. 72—73. old. 6 Almási, „Kötelmi Jog", 297. old. 7 L. az O. ptkv. Bartók—Szitás-féle kiadásának 237. s köv. old. 8 L B. Q. B. Fischer—Henk VII. kiad. 68. old.