Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 3. szám - Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. 1. [r.]

/ 98 gossagnak, liánom egyszerű alkalmazású az erkölcsi értékelés, az igazsághoz, mint egyedüli absolut értékhez mérés gondolatának az elkövetett bűncselekményekre. Az elkövetett bűncselekmények objectiv helytelenségének, az azokban foglalt társadalmi kárnak, sérelemnek és az ily cselekmény elkövetője egyéni hibájának, u. n. alanyi bűnösségének és társadalmi veszélyességének, —ezen objectiv kár, sérelem és ezen subjectiv bűnösség és veszélyesség fokának az értékelése, erkölcsi rosszaságának a lemérése az, amit büntetőjogi igazságossúg alatt értenünk kell. A büntető biró nem végezte cl feladatát azzal, hogy megállapítja a tényt, miszerint egy bűncselekmény elkövettetett. Neki azt is meg kell állapítania, hogy a vádlott, aki ezt a bűncselekményt Valóban elkövette, bűnos-e, azaz büntetőjogi felelősséggel tartozik-e a cselekményért. Ha pedig a vádlottat bűnösnek és felelősségrevonhatónaik Ítélte, még mindig* tovább kell mennie és kiszabni reá a megfelelő büntetést. Ez a két utóbbi feladat, a bűnösség és-a büntetés megállapítása mái' nem. egyszerű tÖrvényalkalmazás, hanem jogászi és etikai értékelés. Vegyük elő a legegyszerűbb példát. A törvény leírja a gyilkosság tónyálladéki kellékeit és eléírja e bűncselekményre a büntetési tételt. A biró, az adott esetben, ha a vád gyilkosságra szólt, megállapítja a tényeket, amiivet a vádlott elkövetett s aztán alkalmazza azokra a törvényt. Ha igaznak fogadja el, hogy a vádlott ölte meg és pedig előre megfontolt szándékkal a sértettet, ez esetben dönt a bűnösség kérdése felett. Nem forog-e fenn a váldlott mellett beszámítást vagy büntethetőséget kizáró valamely ok? Lehet, hogy a vádlott hosszú ideig, napokon át foglalkozott az Ölés gondolatával, a. bíróság még sem állapítja meg a gyilkosságban való büiiöv ségét, mert az egész idő alatt lélektanilag indokolt izgalomban, állandó lelki háborgásban volt. De ez megint nem azt teszi, hogy mihelyast a vádlott mellett a lelki izgalom, felindultság igazoltatott az elhatározás ideje alatt, már eo ipso ki lenne zárva a gyilkosság megállapítása. A bosszút lihegő, a testvéreinek örökségeért ezek elpusztításán töprengő vádlott (mint nemrégiben előfordult, hogy egy alig 20 éves gazdafiu három testvérét lőtte agyon álmukban azért, hogy ő maradjon egyedüli örökösül, sőt negyedik testvére, egy 8 éves kis leány, csak ugy menekült meg az agyonlövéstől, hogy idejekorán elszaladt), vagy a házastársát gyűlöletből vagy szerelmi féltékenységből megölni készülő férj vagy feleség szintén lehetnek az elhatározás ideje alatt lelki felindultságban, bizonyos fokú izgalomban, de azért ily esetekben teljesen igazolt lehet a gyilkosságban való bűnösség megáll apitálsa. A lélektani okoza tosság és az alanyi bűnösség feletti döntés tehát semmiesetre sem merő törvényalkalmazás, hiszen mindezekről a Btk. alig mond