Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 3. szám - Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. 1. [r.]

92 az igazságosság alatt s minő követelményeket támaszthatunk a büntetőbíróságokkal szemben azok megvalósítása tekintetében? Mindenekelőtt két mindennapos tévedést, vagy inkább irodalmi pongyolaságot kell tisztáznunk. A büntető perjogi irodalom, különösen a magyar írók jó . része, az igazság és az igazságosság szavak fonetikus egybehangzása s közös gyökből való képződése folytán az igazság és az igazságosság fogalmait szabatos megkülönböztetés nélkül rendszerint azonosítja, vagy felcserélve, egymás helyett használja. Mondanom sem kell, hogy ez fogalmi tévedés. Ez a két fogalom ugyan kapcsolatos eaymássál s az igazságosság csak folyománya az igazságnak, de a kettő külön, önálló fogalom és pedig az igazság logikai, az igazságosság pedig erkölcstani eszme. Ez a megkülönböztetés a büntetőjog két részére vonatkozólag is jelentős, mert az anyagi büntetőjognak elsősorban az igazságosság, a büntető perjognak pedig az igazság a sajátos vezérelve, a büntető per jognak azonban éppen az igazság elvétől folyólag további, illetőleg végső célja az igazságosság is. Közkeletű tétel a jogi irodalomban, hogy a büntető perjog alárendelt viszonyban van az anyagi joghoz, mert a perjogi, az ú. n. alaki szabályoknak önálló, sajátos rendeltetésük nincs, azok csak az anyagi büntetőjog szabályainak az érvényesítését célozzák. A büntető perjog igazi végső célja tehát azonos az anyagi jogéval, t. i. az igazságosság megvalósítása a felmerült egyes bűnügyekben. Elemeire bontva: 1. igazságos megtorlás az elkövetett bűncselekmények miatt és 2. a társadalom védelme a bűntettesekkel szemben. Ez a tétel igy beállítva, tökéletesen igaz. Ezzel a megállapítással azonban nem ellenkezik az a másik rég elismert tétel, hogy a büntető eljárási jog időileg is előbbvaló és gyakorlatilag is fontosabb az anyagi jognál, mert az anyagi törvény magában holt jogszabálytömeg, ha nincs Bp., mely annak gyakorlati i'oganatbavételéröl, érvényesítéséről gondoskodik. A perjogi szabályoknak az öncéltalansága tehát csak látszat. Mindenféle per jognak, igy a büntető per jognak is az anyagi jog érvényesítése mint közvetett vagy távolabbi célja mellett megvan a saját közvetlen feladata is. Ez pedig a jogATédelemnyujtás törvényes uton. A Bp. amellett, hogy lehetővé teszi az anyagi Btk. megvalósítását, tehát védi a társadalmat és az államot a bűncselekmények és azok elkövetői ellen, másfelől ezzel teljesen egyenrangú feladatának tekinti az ártatlan, de alaptalanul gyanúba vett vagy bevádolt embernek megmentését és megvédését a hatósági zaklatástól és a téves elitéltetéstől. Vagyis a büntető eljárásnak legelső és pedig sajátos feladata a biztos ténymegállapitás s ezzel a valóban elkövetett