Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 3. szám - Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. 1. [r.]

86 a forradalom önkénye tolta félre azokat, Bp-unk rendszere azonban a maga egészében kiállotta ezeket a rázkódtatásokat és a hatalmas törzs ma is épségben áll fenn s az utolsó 5—6 év gyakorlata, lehet mondani — az esküdtbiróságok működésének szünetelése kivételével — teljesen a régi mederben folyik s az igazságosság és az emberiesség érvényesítése tekintetében egészben véve igen magas színvonalon áll. Az egyes felmerült bűnügyekben hozott alsó vagy felső birói Ítéletek ellen az érdekelt felek, vagy a laikus kritikusok által tett kifogásokra könnyű megfelelnünk. Az igazság érvénye független az egyéni véleményektől, Hogy egy birói Ítélet megfelel-e az igazságnak s az igazságosságot érvényesíti-e, az annak tartalmán, objektív minémüségén fordul meg. S azért, mert lehetnek és tényleg varinak téves, objektíve hibás Ítéletek, nem szabad általánosítva, az összes birói ítéletek igazságán kételkedni. Hányszor tévednek az orvosok a diagnózis megállapításában? De azért, ha megbetegszünk, nem keressük-e fel újból az orvost, habár egészséges állapotunkban kritizáltuk annak működését. S nem azért igyekszik-e a nagyon súlyosan beteg, ha csak teheti, a leghirnevesebb orvosprofesszorhoz, mert annak diagnózisát és tanácsát alaposabbnak, igazabbnak véli, mint amit a háziorvos vagy más, kevésbbé ismert orvos adott. Vagy nem igy vagyunk-e a matematikai műveletekkel és azok igazságával1? A legkönnyebb matematikai műveletek, a szorzás és osztás körül is nem ejtünk-e akárhány tévedést, a nehezebb 'matematikai képletek alkalmazásánál pedig hány elvétés történik a szakemberek részéről is? És mégis akadna-e valaki, aki e tévedések dacára kétségbevonná a matematikai igazságok létezését s nem megnyugszunk-e az arra hivatott igazi szakemberek számításában? A büntető perekben pedig nem is ily exakt jellegű orvostudományi vagy matematikai igazságokról van szó, hanem történeti és erkölcstani tételekről, illetőleg logikai visszakövetkeztetésekről és erkölcsi értékelésekről. A bűnügyek megítélése, azok tárgyának közérdekű és gyakran minden intelligens embert izgató mivoltánál fogva, szinte provokálja a laikus emberek kritikáját, ami aztán a dolog természete szerint a legeltérőbb egyéni véleményeket idézi elő. Az ily véleményeltéréseket, a szenzációs bűnügyi esetekben hozott birói Ítéleteknek laikusok részéről való kritikáját azonban legtöbbször az illető jogeset felületes ismerete, a tényállás és a vonatkozó törvényes szabályok felöli tájékozatlanság szüli. Amint a nehezebb matematikai, sőt fontosabb esetekben az egyszerűbb számításokhoz is szakembert kérünk fel s ennek a Számítását aztán kötelesek vagyunk igaznak és helyesnek elfogadni, amint egy orvosi konzílium döntését a súlyos beteg