Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 1. [r.]

66 ahol e nehézségek kezdődnek ott ugy hisszük az analízis és szinthézis e metodika segélyével tágabb teret nyithat a kibontakozás útjainak. * Nem feledkeztünk el róla, hogy az előző közleményünk 357. és köv. oldalain egy szétválasztás (Old) problémáját érintettük. E kérdésre természetesen még visszatérünk. Jelen cikkünknek épp az imént közölt része is ide fűzhető. •* A facultásokra azután használjuk a következő szimbólumot: <|. A választási jog e hármas nyila mintegy önként adja magyarázatát. És próbáljunk ismét általánosítani. Minden —»-nek megvan a magaf acultásba oszló, szétágazó lehetősége. (Hogy néhol e szétoszlási lehetőség, tulajdonság igénynyalábokat ^—»^ csupán együtt jellemez — ezt később lássuk.) És ha beáll ez az átváltozás akkor a hármas nyíl egyike fog ahhoz a szerephez jutni, amit eddig az egyedülálló egyes töltött be. íme: -> <> (Hogy milyen ügyletből származó, milyen tény folytán, hogy hitelezői vagy adósi facultás stb., ezt egyenlőre hanyagoljuk el) egyes a facultás képe a gyakorol- a gyakorolt választás igény hatás, választás ideje alatt: után. vagyis nem az eredeti, tehát ezen képlet szerint: —»o-, — megy végbe a jogviszony-atom f—>) vizsgált része, hanemesetleg ezen változással : - > <> ->0 . Bővítve e képletet az éppen imént látottakkal: ... ...-iSSo. ~^ i . — Tehát a választott igény is mindig (positive vagy negatíve a «dologi ügyleti»; ^ létszakba jön (kell jönnie, jöhet). De a facultások, — persze ismét csak sommázva, — ismétlődhetnek : _> <r > < >~ egészen a végtelenbe, mert a facultásból folyó igény, — hangsúlyozzuk, ugy általánosságban szólva, — ujabb facultássá válhatik. (Folytatjuk.)