Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Magyarország és a Népszövetség

67 IRODALOM. ^Magyarország és a Népszövetség. Politikai tanulmány. Irta és anyaggyüjteménnyel kiegészítette dr. Nagy Elek. Budapest. 1925. 208 1. FranklinTársulat kiadása. A magyar nemzetnek egyik legszebb tulajdonsága, hogy kiválóan fogékony a nagy világeszmék iránt. A sorstól ugyan nem részesült abban a kedvezésbei;, hogy a nagy eszmék kiküzdésében ö haladhasson a többi nemzetek élén, de az a jó tulajdonsága mindig meg volt, hogy az uj eszméket, amelyek haladást és átalakulást jelentettek a nemzetek éleiében, gyorsan felfogta és megemésztette. Szép példáját nyújtotta ennek a háborút megelőző időben azáltal, hogy a két hágai békekonferencia iránt oly meleg és őszinte érdeklődést tanúsított, mint ezt kevés kulturnépnél tapasztaltuk. Ugyanezt látjuk, sőt még fokozottabb mértékben, a világháborút követő legfontosabb jelenségnek, a Nemzetek Szövetségének átértésénél is. Nekünk semmi okunk nincs a világháború utáni nemzetközi intézmények, nevezetesen a Nemzetek Szövetsége iránt lelkesedni, de a magyar nemzet igen hamar jutott annak tudatára, hogy az uj intézménynyel, noha ez arra van hivatva, hogy a békeszerződéssel neki juttatott szomorú sorsát állandósítsa, foglalkoznia kell, azt átértenie kell, ha legelemibb életfeltételeit a lehetőség határain belül megvédeni akarja. Néhány év eltelte alatt már a közönség szélesebb rétegeibe is behatolt a Nemzetek Szövetségének bizonyos fokú ismerete. Ezen az uton tovább kell haladnunk és minél alaposabban kell megismerkednünk az uj világorganizációval, mert érdekeinket csak ezen az uton leszünk képesek megvédeni. Ebből a szempontból a szerző igen nagy szolgálatot tett az országnak munkájával, mely a Nemzetek Szövetségének az országgal való kapcsolatát ismerteti meg. A szerző egyenként megvilágítja azokat a vonatkozásokat, melyekbe az ország a Nemzetek Szövetségével került. Mindenekelőtt rzól az országnak a Szövetségbe való felvételéről. Továbbá kifejti azt a szerepet, melyet a Szövetség az ország határainak a békeszerződés kísérőjegyzéke által kilátásba helyezett kiigazításánál betöltött. Azután részletesen ismerteti a magyar kisebbségeknek, az erdélyi optánsoknak ügyét a Nemzetek Szövetsége előtt, valamint ennek közreműködését Magyarország pénzügyi helyreállítása körül. És végül a leszerelésről Magyarországhoz való vonatkozásában. Mindezek a kérdések az országnak életbevágó kérdései. A szerző igen helyes érzékkel felismerte, hogy itt az ideje már: összefoglalva a magyar közönség szeme elé állitani mindezeket a kérdéseket. Ma leginkább a kisebbségi védelemre gondolunk, mert ez áll leginkább előtérben, de a szerző igen helyesen járt el, hogy nemcsak ennek szentel figyelmet, hanem a többieket is felöleli, mert tiszta képet a Szövetséghez való viszonyunkról csak, igy kaphatunk. A kötetnek igen nagy előnye, hogy mindezeket a kérdéséket a legnagyobb tárgyilagossággal, világos és kerekded nyelvezetben tárja elénk. Az olvasó egészen tiszta képet nyer arról, hogy a Nemzetek Szövetsége eddig milyen befolyást gyakorolt az ország sorsára. A szerző pontosan, a legnagyobb gondossággal felsorakoztatja az adatokat az események ismertetésénél. A szerző igen helyesen, kritikát is gyakorol, azonban az eredmények, melyeket a szerző szemeink elé tár, önmaguktól is elég beszédesek. Igen értékes az anyaggyüjtemény is, melyet a szerző fejtegetéseinek kiegészité6eképen nyújt. Ebből a szempontból a kötetet eléggé meg nem becsülhető forrásmunkának is tekinthetjük. A szerző munkáját politikai tanulmánynak mondja. Szó sincs róla, bizonyos tekintetben minden jogi munka politikai tanulmány is. Aramban kétségtelen, hogy a szerző kötete sokkal több, mint amit közönségesen politikai 1 amilmánynak nevezünk. A kötet nagyobb, tudományosabb 5*