Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A valorizáció multja és jelene

alatt olyan időben keletkezett pénztartozása van, amikor a pénz értéke még csak telét vésztette el. Hogy fog ez a. két pénztartozás alakulni az emiitett négy megoldási mód mellett? Restitució esetében a régi 100 tallér is 100 forintot, a későbbi 100 tallér is 100 forintot fog érni, az adós tartozása tehát 200 forint lesz. Stabilizáció esetében 4 tallér belyébe fog lépni egy forint, ezért a régi 100 tallér is 25 forintot, a későbbi 100 tallér is 25 forintot fog érni, az adós tartozása tehát 50 forint lesz. Devalváció esetében a régi .100 tallér helyébe 100 forint, a későbbi 100 tallér helyébe azonban a keletkezésekori árfolyam szerint csak 50 forint fog lépni, az adós tartozása tehát 150 forint lesz. Valorizáció esetében elsősorban ugyan mindkét 100 talléros tartozás helyébe 25 forint fog lépni, ezt az összeget azonban fel lehet emelni. Ha a felemelés mértéke szorosan az értékcsökkenéshez fog igazodni, akkor a régi tartozás felemelésénél irányadó szorzószám 4, a későbbi tartozás felemelésénél irányadó szorzószám 2 lesz, vagyis az adós tartozása (25 X 4 -f- 25 X 2 - 100 + 50) 150 forint lesz. A valóságban, tökéletesen végrehajtott devalváció épenugy nem fordul elő, mint tökéletesen végrehajtott valorizáció. Ennek az oka pedig" elsősorban az, hogy a papírpénz mindenkori árfolyamának pontos meghatározása nem lehetséges ugy, hogy a nemesfémben kifejezett érték egyszersmind a vásárlóerőt is kifejezze, mert a vásárlóerő egész pontosan meg nem fogható változása a nemesfém árfolyamtól függetlenül alakul és igy a nemesfém árfolyam pontos követése igazságos eredményt nem hozhatna. Ezzel a nehézséggel a francia devalváció a departement-onkint megállapított árfolyamtáblázattal, az osztrák devalváció pedig a mindenkori árfolyamok fentebb ismertetett önkényes kiigazításával igyekezett megküzdeni. Még a devalvációnál is nehezebben fordulhat elő tiszta valorizáció és pedig azért, mert amint mondtam, a valorizáció a pénzértékről szóló jogszabályban megállapított átszámítási kulcs alól engedett kivétel alakjában jelentkezik és ezért a jogszabályalkotás a kivétel megkonstruálásának alkalmát felhasználhatja tetszés szerinti korlátozások megszabására, igy különösen arra is, hogy bizonyos esetekben a felemelést egyáltalán nem, más esetekben pedig a belső (arany) értéknek csak bizonyos hányada erejéig engedje meg. Ha ezek után a legutóbbi pénzromlások magánjogi következményeinek orvoslási módját nézzük, mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hogy a magánjogi helyzet a romlási folyamat alatt is ugyanaz, mint a stabilizációnak nevezett megoldási mód esetében, vagyis x régi egység = x kevésbbé romlott egység = x inkább romlott egység. Ez a kényszerárfolyam szabálya, amelyen a stabilizáció is csak annyit változtat, hogy x inkáim romlott egység helyébe egy uj pénzegységei léptet és