Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A valorizáció multja és jelene

39 szeriteiii. A háborúk a papírpénz mennyiségének növekedését vonták maguk után es jóllehet egy 1786. évi manifesztum egyszersmindenkorra 100 millió rubelben határozta meg a bankit assignaták legnagyobb mennyiségét, a cárnő 'halálakor (1796-ban) 157 millió volt forgalomban. I. Fái cár haláláig ez a. mennyiség már 212 millióra növekedett (1801). I. Sándor napóleoni háborúi idején érte el a bankó-assignaták árfolyama a mélypontját (251/1,0/0). Megvitatás tárgya volt, hogy a forgalomban lévő assignatákat miként lehessen fizetésre felhasználni, az eredmény az 1812 április 9-iki manifesztum lett, amely szerint az assignatáknak az állam és magánosok közt kényszerárfolyama volt, magános és magános közt pedig csak a tőzsdei árfolyam szerint kellett azokat elfogadni. Ennek a szabályozásnak az volt a következménye, bogy az árfolyamhullámzások az árakra közvetlenül hatottak- ki, kalkulálni nem lehetett. Ezenfelül, a népázsiónak nevezett azt a tünetet váltotta ki, hogy a forgalom fiiggetlenitette magát az ország különböző részeiben különböző árfolyamtői, hanem 4 papirrubelt egy ezüstrubelh l vett egyenlő értékűnek, pénztartozások teljesítésénél azonban a tőzsdei kurzus ós az 1 : 4 arány közötti átlagot számítva bizonyos °/0 különbözetet vettek fel, amit assignatában fizetés esetében le kellett a tartozás összegébői vonni, ezüstben fizetés esetében pedig hozzá kellett ahhoz adni. Ez az eljárás sok visszaélésre adott okot, mert tág teret nyújtott — bonyolult voltánál fogva — a járatlan fél kihasználására. Az 1834-iki cári ukáz egyelőre csak az Írásos szerződéseknél tette kötelezővé, hogy azokban névérték szerint meg legyen határozva, hogy milyen pénzben kell a tartozást teljesíteni. A bankó-assignatákat 1813-ban 1 :3.5 arányban hiteljegyekre cserélték át, amelyeket ércpénzben kellelt volna beváltani. 1856-ban a beváltást megszüntették, amivel ez a papírpénz kényszerárfolyamhoz jutott. A hiteljegyek azután az 1895. évi valutareform alkalmával 1 :1.5 arányban váltattak be. A valorizáció problémája a bankó-assignaták esetében nem merült fel, mert a gazdasági élet már előre hozzáidomult a pénz romlásához. Ez az eset azért tanulságos, mert a kényszerárfolyam nélküli kényszerforgalom eszközében a pénzromlás egyik jelentékeny káros következményének megelőzőjét lehet felismerni. Emellett az eszköz mellett viszont egyéb oh- káros tünetek lépnek fel, mint a gazdasági élet teljes bizonytalansága és a népázsióval kapcsolatos visszaélések. Kétségtelen, hogy ezek a káros következmények a mai Európa gazdasági fejlettsége mellett egyenesen katastrofálisan hatottak volna. 2. 4 sztív jetrubelek. Az orosz tanácsköztársaság a világháború után légkoráb• ban adta fel nyíltan a papirrubel értékének emelésére való