Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A valorizáció multja és jelene

30 kent, hogy ez az egyes államok gazdasági életére is igen súlyos hatást váltott ki és Europaszerte kriziseket okozott. Ez alkalom­mal már az is foglalkoztatta az embereket, vájjon nem lehetne-e a pénz értékcsökkenésének magánjogi következményeit vala­milyen módon orvosolni. És ez érthető is, mert ebben az esetben már a bajok nem voltak az államhatalom tényeire visszavezet­hetők és így a lakosság reménykedve nézhetett az államhatalom felé, attól segítséget várva. Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló javaslat indokolása-5 nyilván épen ezért kezdi a történelmi visszapillantást ezzel az esettel. Annak a gazdasági krízisnek, amit az amerikai ezüst­bányák kiaknázása Nyugat-Európában felidézett, elég gazdag egykorú irodalma volt. Kiemelést érdemel Bodinnak 1568-ban megjelent „Titel Response aux paradoxes de Monsieur de Males­troit touchant l'encherissement de toutes choses et des mon­naies" és még inkább egy névtelenül megjelent angol mű: „A cempendious or briefe examination of certayne ordinary com piaints of divers of our countrymen in these our days, which although tbey are in somé part uniust and frivolous, yet are all by way of dialogues troughly debated and discussed by W. S. gentleman. London 1581." Ez utóbbi mü a gazdasági és poli­tikai helyzet felől oly tájékozottságot árul el, hogy sokak szerint irója csak a kormányhoz közel álló és a kormány szándékai felőJ tájékoztatott ember lehetett, aki művét talán épen miniszteri megbízásból, a kedélyek megnyugtatása céljából adta ki és igy ezt a művet tulajdonképen az ismert német Referentenentwurf-' elődjének keli tekintenünk.27 A mű beszélgetés formájába van öntve. A beszélgetésben öt személy A^esz részt, a beszélgetést vezető, minden nehézséget megoldó theologiai doktor, egy vidéki nemes, egy földbérlő, egy kereskedő és egy sapka­készitő iparos.27a A mű a drágaság mértéke és hatása tekintetében olyan az életből vett adatokat sorakoztat fel, amilyeneket e kor többi hasonló tárgyú írásaiban, igy Bodin-nál is hiába keresünk Az áremelkedés tényét minden résztvevő egyaránt elismeri. Az iparos előadja, hogy a1 korábbinál 2 pennyvel nagyobb napi 25 Közölve a Magyar Jogi Szemle 1925. évi decemberi számában. 26 Referentenentwurf ainer Denkschrift über die Aufwertung. Ver­faS'St im Reichsfinanziminiisterium. Berlin 1925. 27 Nasse: Über eine voilkswirtsohafliche Scbrift aus der Preisrevo­lution in der zweiten Hálíte des 16. Jahrhunderts. Zeitecthrifit für die gesajmmte Staatswissemschaft. XIX Bd. 369. 1. 27a Hogy az iparosokat épen egy sapkakészitö képviseli, annak az az oka, hogy ebben az időben épen a sapkákészitők küzdöttek a legtöbb gazdasági bajjal, mert a külföldi anyagbál készült kalap viselése ekkor kezdett divatba jörjii. Hogy ez a baj komoly volt, mutatja az a jog­szabály, amely külföldi anyagból kalapgyáftásl) megtiltotta és minden hét éven felüli angol állampolgárt vasár- ós ünnepnapokon belföldi gyárt­mányú gyapjusapka viselésére kötelezett.

Next

/
Thumbnails
Contents