Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A valorizáció multja és jelene

26 kon leiül idegen pénz egyáltalán nem fordul elő.10 Különösen ügyelmet érdemel, hogy Lengyelországban Szent István pénze egyenesen kiszorította az ott korábban uralkodó regensburgi és más német forgalmi pénzeket.17 „A pénzláb fokozatos ós céltudatos megrontásának, a for galmi pénz értékcsökkentésének kétes dicsősége hazánkban — a német-római császárral szoros családi és politikai összeköttetésben álló — I. András nevéhez fűződik."18 A pénzrontás általa bevezetett foi-mája a pénz körülnyirása volt, ami természetesen azt is eredményezte, hogy magánosok a pénz beszolgáltatás helyett önmaguk vágták körül a kezükbe kerülő pénzdarabokat és ezzel saját zsebük javára károsították meg az ország népét épen ugy, ahogy károsította azt maga a királyi kincstár. A másik mód a pénzverési haszon fokozása volt a nemesfém tartalom csökkentése utján. I. András idejében már az volt a helyzet, hogy a hercegi ág (Béla) az ország egy részét királyi jogokkal — ideértve a pénzverés jogát is — birtokolta. Béla igyekezett a pénzláb rontásától tartózkodni, trónrajutása után pedig a périz értékének csökkentése helyett annak javítását tűzte ki céljávd, s e célját sikerült el is érnie. I. Béla királyt méltatva, a Bécsi Képes Krónika Hómantól authentikusnak felismert szövege is épen ezt emeli ki legfőbb érdeméül és rámutat azokra a káros következményekre, amelyek — a mai kényszerárfolyamhoz sokban hasonló, eredményében pedig lényegileg egyező — kényszerpénzujitás rendszeréhez fűződnek.10 A későbbiek során a pénz nemesfém tartalmának csökkentése utján végrehajtott kényszerpénzujitás ismételten felmerült és a Béla által végrehajtott első szanálást több ujabb szanálásnak kellett követnie, a pénz értéke — helyesebben nemesfém tartalma — pdig oly nagy hullámzást mutatott, hogy a Szent István 0.72 gr. ezüsttartalma obolusaival szemben II. Géza egyik pénze mindössze 0.033 gr. ezüstöt tartalmazott. , A gazdasági életnek ezzel a jelenséggel szembeni védekezése két olyan eszközzel történt, amelyek napjainkban is ugyanazzal a céllal vétettek alkalmazásba. Az egyik ilyen eszköz, hogy a magánjogi szerződésekben a felek szolgáltatását nem pénzben, hanem terményekben állapították meg, ha nem egészen, legalább részben. A másik eszköz pedig a külföldi pénzek elterjedése. így jöttek nagy mértékben forgalomba nálunk főként II. Endre 18 Hóman id. m. 185. 1. 17 Hóman: id. m. 190. 1 18 Id. m. 213. 1. 19 I. Béla helyei gazdaságpolitikáját a krónika a következőkkel méltatja: „Non enim perniittebat mercatores et numularios per detestabilem avaricie voraginem a simplicibus et rusticis superfluum lucram congreo-are. Hec est enim causa, quae maximé sólet populos paupertatis et inoipiae periculie obvolvere . . . Hóman i. m. 219. 1.