Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A valorizáció multja és jelene

24 tek, ahonnan azután a pénz legújabb romlási időszaka idején szedik őket elő a kíváncsi kezek. Az idő hamar hoz feledést és nem lehet csodáikózni rajta, hogy mé<>- a legtöbb pénzromláson átesett Ausztriában sem zavarta meg a háborút megelőző aránylag rövid állandó értékű pénzzel biró időszakot a pénzromlástól való rettegés. Ezt a gazdasági élet természete hozza magával.11 Egy évvel ezelőtt alkalmam volt arra, hogy bemutassam azokat a külföldi jogszabályokat és fontosabb tervezetek;'', amelyek a világháború nyomán járó pénzromlás magánjogi következményeinek elhárításával foglalkoztak.10 Azóta a külföldi jogfejlődés jelentékeny lépésekkel haladt előre, a kérdés több államban uj jogszabályokkal nyert rendezést. Nálunk is megtörtént a végleges szabályozásra irányuló az a fontos lépé.*, hogy ebben a tárgyban törvényjavaslat terjesztetett a nemzetgyűlés elé.11 A javaslat felett megindult vitában a joggal foglalkozók minden rétege élénk érdeklődéssel vesz részt és ezért ugy vélem, nem lesz egészen haszontalan a pénzromlást és kisérő jelenségeit mintegy történelmi távlatba állítani be és ezzel a javaslat helyes és tárgyilagos kritikájához adalékokat szolgál: tatni. II. Az érepénz értékcsökkenése. Jóllehet a pénz mind fémből vert alakjában, mind bankjegy (bőrre irott nemesércutalvány) formájában körülbelül egyidőben (Kr. e. G00 körül) tűnt fel,1- a tulajdonképeni papírpénz, amely az elértéktelenedésnek jóformán végtelen lehetőségét nyújtja, első izben csak a francia assignaták formájában jutott nagy jelentőséghez. Ez azonban korántsem jelenti azt, mintha a fémpénz az elértéktelenedésre nem volna alkalmas. A nemes fémből vert pénz elértéktelenedésének két típusát különböztetjük meg, az egyik az, amikor az államhatalom (király) a pénz nemesfém tartalmát csökkenti, a másik pedig, amikor a pénz értéke minden külső behatás nélkül egyszerűen azért csökken, mert az anyagát alkotó nemesfém vészit az értékéből. í. Pénzujitás. Az első típusnak sok példáját találjuk a magyar pénztörténelemb.m is. A krónikák tanúsítják, hogy az ősinagyaroknál értél:9 Polik'k Rudolf: Üher Autwertitnjr. Juristísohe Blatter LM. évi'. 217. és köv. 1. 10 A valorizáció mint törvényalkotási probléma egyes külföldi álkumoikban. Jogállam. 1924 nov.—dec. 1925 jan. 11 980. számú nemzetgyűlési iromány. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről. Magyar Jogi Szemle, 1925 decemberi száim. 12 H. G. Wells: i. m. 103. 1. Az első fémpénzt, amelyről feljegyzésiek szólnak. Krőzus lidiai király verette.