Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]

13 Nálunk a törvényhozás (ideértve a nemzetgyűlést is) meg-: szabta a saját szuverenitásának korlátait, az egyes államhatalmak saját, külön, kizárólagos hatáskörét; ezáltal megosztotta, helyesebben megosztottként elismerte a szuverén hatalom részmozzanatait, a végrehajtói és a birói hatalommal. A törvényhozás maga szabályként nem bíráskodik; a bíráskodásnak megvannak a parlamenttől független, önálló, birói alapszervei, s bár az államhatalmak elválasztása formaszerü alaptörvénybe nincsen foglalva, azt,14 mint a jnagyar alkotmánynak évszázados alapelvét, amely az 1791 :XII. törvénycikk óta a törvények egész sorában és az évszázados joggyakorlatban quasi-alaptörvényszerű alkotmány tétellé jegece sedett ki, a törvényhozás ujabb tényével félretenni ha nem is jogi, de legalább is erkölcsi lehetetlenség. Ezáltal az állam megszűnnék jogállam lenni. De megszűnnék erkölcsi lényisége is, mert eljárása a- lelkiismeret elallatásával, sőt kiirtásával volna egyértelmű.1* Ezt tette a proletárdiktatúra, csakhogy az nem volt állami uralom, hanem szervezett fegyveres rablóbanda garázdálkodása az elalélt államtest felett! A törvényhozó hatalom tehát az állam jogállam — jellegének és erkölcsi lényiségének feladása nélkül nem szüntetheti meg a bíráskodást, mint a törvényhozástól külön functiotls és nem szüntetheti meg a törvényhozó testülettől és a végrehajtó hatalom szervezetétől különálló és önálló, független birói szervezetet. Ez természetesen nem jelenti azt, mintha a törvényhozó hatalom törvénnyel kivételesen bizonyos birói functiókat (pld. a miniszterek feletti bíráskodás) magának (lehetőleg a felsőházának) fenn nem tarthatna avagy egyes fennálló kivételes bíróságokat (pld. Országos Földbirtokrendező Bíró ság) meg nem szüntethetne és azok hatáskörét más független bíróságra, esetleg közigazgatási hatóságra nem ruházhatná. A törvényhozás utóbbi ténye ugyanis az államhatalmak konkrét elhatárolásának körébe vág, s az elválasztás lényegét (a jogvitás ügyek túlnyomó részében külön birói szervezet létezését) nem érinti. IV. A magyar bíróságok — a kifejtettek értelmében — a törvényhozó testülettel szemben nem állanak alárendeltségi viszonyban, mert nem a törvényhozó testületnek, hanem 14 T. i. a töryényhozói, végrehajtói és birói hat-alom elválasztásának tételét • , 15 A parlament, a gondolkodás szerve, az állam agya :iem végezhetne* cgvuttal a lelkiismeret munkáját. 18 Balogh Jenfí szerint: ..Amennyiben a törvényhozó hatalom gyakorolná a bíráskodást közelfeküdnék aniaaik veszélye, hogy mint szuverén hatalom, felmentve érezné magát az általa alkotott törvények megtartásától s könnyen arra ragadtatná mását, hogy a törvényt an.iak alkalmazása helyett" megváltoztassa vagy hatályon kívül helyezze." (Magyar bűnvádi eljárási jog I. Rész. Általános lanok. 218. old/>