Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]

14 csupán a törvénynek vannak alávetve,11 s nem a törvényhozói, hanem a végrehajtó hatalomnak a felügyelete alá rendelvék. Viszont a parlament is a biróságtól független, s működésééit felelősségre nem vonható szerv, amely semmiféle más államhatalmi szervnek, ideértve az államfőt is, ellenőrzése alatt nem áll. Mint a parlamenttől különálló és érdemi működésében szintén független — birói — államhatalomnak részese, a bíróság konkrét ügyben sohasem tartozik fordulni, sőt nem is fordulhat a törvényhozó testülethez, hogy ez valamely általa nos akaratkijelentésének 'törvényének) értelmét megvilágítsa magyarázza, ami egyszersmind bizonyitéka annak, hogy a törvény értelmezésénél nem annyira a konkrét törvényhozó testületnek az intentiója, mint inkább a nemzetnek, amelynek általános akaratát a törvényhozó szerv kifejezni hivatott, a törvényben megtestesült akarata a döntő. (A törvény bölcsebb, mint a törvényhozó!) Az a törvényhozó testület, amely a törvényt hozta, már régen feloszlott, hogy más tag összetételű uj törvényhozó testületnek adjon helyet, amidőn a megszűnt testület által alkotott törvény még mindig él, esetleg évszázadokon, talán évezredeken keresztül, nem ugyan mint annak a már megszűnt testületnek végrendelete, hanem mint a halhatatlan nemzetnek az akarata! A törvényhozó hatalom a saját initiativájából sem folyhat be a független bíróságok előtt már folyamatba tett, bár érdemben még el nem döntött ügyekben irányitólag a birói hatalomkörbe valamely konkrét ügynek mikénti elintézése érdekében. A törvényhozó köteles a maga már megtett álta lános akaratkijelentéseire szoritkozni, amelyek a jövőre vonat kóznak,18 s a birósággal szemben, amely a mult tényeket s e tények létrejöttekor hatályban volt törvényeket vizsgálja és veti össze, szintén passzív magatartással tartozik az egyes vitás ügyek mikénti eldöntése tekintetében19. Ezt kivánja az államhatalmak elválasztásának alkotmányelve és a birói hatalom függetlensége. A törvényhozó, bár a törvényt ujabb általános akaratkijelentéssel (törvénnyel) bármikor hitelesen és igy tehát a bíróságokat is kötelező módon és visszaható erő 17 így az olasz jogban is: II poters giudiziario é subordinato al legislativo, ma in questo senso, che deve giudicare secundum legem, non de legibus; perö qnando il diritto é dichiarato in un certo modo, %é lo stesso legislatore, né il governo possono legittimamente sindacare U giudice nella ma interprelazione, o dettargli i suoi responsi... Il giudice 'nella sua sfera é liberó ed indipendente. (Pálma Cor&o dí diritto wstiituzíanale I. 194.) 18 Az eljárási (alaki) törvényeknek azonban ujabban a gyakorlat — külön törvényhozási rendelkezés nélkül is — általában visszaiható erőt tulajdonit. 19 Ezért gyönge lábon áll a jogbiztonság ott, ahol a törvényeket különösen pedig az anyagi jogi törvényeket, rendszeresei felruházzák vissza ! ató erővel. Az ilyen eljárást kivételesen is csak a salus rei publicae mentheti.