Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]

9 a gazdasági élet jogos érdekeinek veszélyeztetésével tud megbirkózni és végre hogy az 50 éves Kt.-nek milyen intézkedései-mutatkoznak elavultaknak. Röviden és Dante szavaival élve: ki kell rostálni a törvényből azt, ami benne sok, vagy rossz (Paradicsom: VI. Ének), és ki kell egészíteni a törvényt mindazzal, amit az uj gazdasági szükségletek parancsolóan követelnek. Ennek a lépésről-lépésre, óvatosan előrehaladó reformnak legfőbb alapelve, hogy a meglevő alapon épitsen tovább" (Nagy Ferenc); számoljon azokkal az irányító elvekkel, amelyek az 50 év óta keletkezett birói döntésekből, módositó és kiegészitő jogszabályokból kiütköznek és tartsa szem előtt állandóan a szolid és reális vállalatok szokásait és szükségleteit. _ Azok tehát, akik megengedhetőnek, sőt szükségesnek tartják azt, hogy a Kt. 50 éves jubileumán a ker. jog reformjáról is megemlékezzenek, nem a halálharangot húzzák meg e felett a túlnyomó részében még mindig modern és áldásos jogalkotás felett, hanem a Kt-centenárhonát készítik elő. A törvényhozó hatalom és a birói hatalom viszonya.1 Irta: Dr. Vörös Ernő a Hatásköri Bírósághoz beosztott Mr. törvényszéki bíró. /. Főelv, hogy a törvényhozó hatalom az állami akaratnak csupán az alapelveit rakja le, csak az általános akaratot jelenti ki, az alapelvek alkalmazásába nem avatkozik. Az álta lános akarat majd csupán törvény, majd alaptörvény és törvény alakjában nyilvánul meg. Ott, ahol alaptörvények vannak, az alaptörvényekhez, amelyek elsősorban az állami élet alkotmányát határozzák meg, a törvényhozó hatalom a törvényalkotás terén maga is jogilag mindaddig alkalmazkodni köteles, amig azokat ujabb alaptörvény meg nem változtatja.2 Ahol ellenben, mint nálunk, alaptörvény nincsen,3 ott 1 Részlet dr. Vörös Eridnek „Az államhatalmak elválasztása, különös tekintettel a hatásköri bíráskodásra" cimü nagyobb munkájából, amelyből eddig a következő részletek jelentek meg: Az államhatalmak elválasztása, különös tekintettel a birói hatalomra, jogállami Könyvtára, 22. füzet. Továbbá: Az államhatalmak megosztása az északamerikai Egyesült-Államok és a főbb európai államok alkotmányaiban. Ügyvédek Lapja. 1925. évi 3., 4. és 5. szám. 2 így a francia jogban. Ámde einek a tételnek ott nincsen sanctiója: „Le pouvoir législatif manque de tout frein extérieur: aucume autorité organás'ée ne saurait entrer em lulte avec lui, ©t la conistítution elle-mémp serait irnpuissante á l'arréter, s'ii ne 's'inclinait de lui-méme devamt ce document etapréme; rierí, si ce n'est la juste cratnte d'un grand scandale public, ne peut empécher le pouvoir législatif, le Partement dam sa double unité de manquer á la constitutio'n par une loi." (Fuzier-Hermani: La stparation depouvoirs. 358.) 8 V. ö. Kmety Károly: A magyar közjog tankönyve. 1907. 16. old.