Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]

10 az államaikotmányt szabályozó, vagy bármely más, még oly fontos nemzetközi szerződést becikkelyező törvény is elvileg ujabb egyszerű törvénnyel megváltoztatható vagy hatályon kivül helyezhető. Minthogy azonban az áilamalkotmányt szabályozó vagy valamely nemzetközi szerződést becikkelyező törvény által az állam voltaképen a saját szuverenitásának is önkorlátokat szab, az ilyen törvényben kifejezésre juttatott alapelveket — e törvény alaptörvény jellegének hiányában is — a törvényhozó hatalom, bár erre jogilag nem kényszerithető, a további törvényalkotásaiban mindaddig tiszteletben fogja tartani, amig az alkotmánytörvény hatályban van, vagy amig a nemzetközi szerződés időbeli hatálya véget nem ért. Ezt a magatartást fogja ugyanis követelni a kijelentett jognak egyetemesen kötelező parancsán kivül a törvényhozói erkölcs, a törvényhozói jellem,4 a nemzetközi szerződés megtartásához fűződő államérdek, az ősi alkotmányhoz, a hagyományokhoz való ragaszkodás elve. Az alaptörvények hiánya mindazonáltal az államalkotmánynak mindenkor lényeges fogyatkozása leend, mert az alaptörvények — akár a népszuverenitás elvén és a plebiscitumon, akár az évszázados, esetleg évezredes történeti fejlődésen (ősi szokásjogon illetőleg jogfolytonosságon) nyugvó, akár pedig a megváltoztatás szempontjából szigorú formaságokhoz kötött alaptörvények, — különösen a bírói hatalom szervezett ellenőrzése mellett? — az államalkotmány leghatalmasabb bástyái, a törvényhozó testületek esetleges önkényének szükséges korlátai.6 A jogállam eszméjéhez egyenesen hozzátartozik, hogy az állam alaptörvény szerű önkorlátozásoknak vesse alá magát és semmiféle államhatalom vagy államhatalmi ág azok alól ne legyen kivéve. Hiszen a törvényhozó testület tagjai is végeredményben államközegek, már pedig sem egyes államközeget, sem azok testületét nem kivánatos a szuverenitás teljességével (korlátlanságával) felruházni. Mert a még oly nagyszámú tagból álló törvényhozó testület létesitése sem zárja ki a parlamentáris kormányzat, a többségi és pártrendszer, valamint különösen az egykamarás rendszer mellett az önkény lehetőségét, amidőn az abszolút monarcha önkényét a \ Quod dixi. dixi; quod scripsi, scripsi. 5 Pld. az észak-amerikai Egyesült-Államokban. 6 Az olyan alaptörvények, amelyek megtartásénak a bíróság a tör. vényhozó hatalommal szemben nem ellenőrző szerve, nem felelnek meg az alaptörvény igazi rendeltetésének. Érdekes az angol jogtudomány álláspontja, amely törvónynozásniák alaptörvények általi megkötöttségét a leghatározottabban ellenzi s mindéi) olyan alkotmányt, amely íek alaptörvény jellege van, merev alkotmánynak. „rigid constitution"-nék nevez, „which cannoi be chanqed by (íny ordinary process of legislation." (Dicey Law of the coistitution. 123. és 169.) Ilyen pld. a belga a francia alkotmány, valahtiint az észiak-amerikai Unió alkotmánya.