Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Az ötvenéves kereskedelmi törvény

3 alapossággal írták körül ennek a tevékenységnek jellemző vonásait. A vállalkozó, vállalkozás és vállalat alapvető fogalmát a jogásznak sem ártana megszívlelni. Mert ha ezt* megteszi, nem fogja a „vállalkozók" jogát a kereskedők jogának és a „vállalkozás" közrendészetét ipartörvénynek nevezni. Annak felismerése, hogy nemcsak a kereskedelem, hanem a kereskedelmi szellemben vezetett (tehát spekuláló, kalkuláló és organizáló) mindennemű, gazdasági tevékenységnek létfeltétele és alapja a megértő, speciális jogalkotás, nemcsak a kei', jog helyesebb elnevezésére,* hanem a gazdasági jog öntudatosabb és átgondoltabb kodifikációjára és alkalmazására is fog vezetni. A Kt.-nek kiválóságát nem kis részben magyarázza meg az a tény, hogy ez a codex — ha tudat alatt is — nem csupán a kereskedő, hanem általában a vállalkozó szükségleteit tartja szem előtt. A vállalkozónak u. i. szüksége van individualizációra, kalkulációra és megfelelő organizációra. A Kt., amidőn kiépíti a cégoltalmat, az individualizáció nagy jelentőségét ismeri el; amidőn kötelezővé teszi a könyvvezetést és mérleg- és leltárkészítést, a kalkulációnak állapítja meg a legfontosabb jogszabályait. De a legnagyobb súlyt a gazdasági vállalat organizációjának kiépítésére helyezi. Mert észreveszi és oltalmazza az „üzletben" (vállalatban) — mint valóra vált gazdasági gondolatban — rejlő eszmei értéket: kiépíti a meghatalmazás és ker. munka jogalapjait; szabályozza a közvetítő kereskedők (bizományos, szállítmányozó és alkusz) jogviszonyait, akik szintén nagy segítséget jelentenek a vállalkozónak és végre a ker. társaságok intézményével megteremti a társas vállalkozás legtökéletesebb organizációs formáit. II. Az 1875-ben alkotott és 1876 január 1-én életbelépett Kt.-ről ötvenéves jubileuma alkalmával minden elfogultság és kegyeletérzés nélkül is megállapíthatjuk, hogy jó törvény volt és túlnyomó részében a mai kor gazdasági követelményeinek is megfelel. Ennek a megállapításnak legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az a hatalmas gazdasági fellendülés és megerősödés, amelyen az ország a törvény megalkotása után, egészen a világháború kitöréséig, keresztülment. Annyira nem vagyok elfogult jogász, hogy a fellendülés egyetlen okát a Kt.-ben lássam, mert teljesen átérzem azt az igazságot, amelyet Beák Ferenc igy formulázott meg: „kereskedést, szorgalmat a törvény nem teremthet, a törvény csak ezeknek akadályait hánthatja el". De állítom, hogy a Kt.-nek egyik legnagyobb érdeme az, hogy nem emelt fölösleges akadályo* A praktikus amerikaiak ..bii>iii"s-Iiaw"-u«ik és nem „merchant" vagy „trade" law-nak nevezik a ker. jogiot. 1*