Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A népszövetségi eszme reális tartalma. 1. [r.]

75 mácia műhelyében szokták készíteni, a nagy szavakban soha sincs hiány és a demokrácia fogalmával talán sehol sem követtek el több visszaélést, mint épen a nemzetközi politikában. Nem szabad tehát Ítéletünket a bevezető szakasz fülbemászó csengé sére építenünk, hanem ennek dacára szembe kell néznünk azzal a kérdéssel, vajion a Nemzetek Szövetsége csakugyan az igazságos világrend demokratikus szerve, csakugyan a világbéke areopágja-e, vagy pedig a Szent Szövetségnek egy kései utóda, amelynek feladata az- erőszak békéje által elért eredmények intézményes biztosítása. Ma már köztudomású, hogy a Nemzetek Szövetsége jelenlegi alakjában nem felel meg azoknak a várakozásoknak, melye ket azok fűztek hozzá, akik a Nemzetek Szövetségétől a világareopag jellegét várják. Ebben a vonatkozásban csak egészen röviden kívánok rámutatni néhány, ma már általánosan ismert, pregnáns körülményre. A mai Népszövetség nem az- összes nemzeteknek egyenjogú és szabad csatlakozáson felépülő szervezete. — Tényleg nem az, mert hiányzik belőle a világnak ma Jegalábbb is gazdaságilag legerősebb, legjelentékenyebb nagy hatalma, az Északamer-ikai Egyesült Államok, hiányzik belőle Oroszország, amely mai alakjában a világbéke állandó veszélyeztetője, a non-putarem-ek bölcsője és végül, last not least, a legnagyobb legyőzött hatalom, Németország. — Helyesen mondotta Mac, Donald a Nemzetek Szövetségének legutóbbi genfi közgyűlésén, hogv a Nemzetek Szövetsége nem fogja a világnak a biztonság érzését adni tudni, ha nem egyetemes — és célozva Németországra — „ha itt van közöttünk egy üres szék, mint fény egés" (la menace d'un siége vide). Azonban a Nemzetek Szövetsége mai alakjában jogilag sem az összes államok szabad csatlakozásán épül fel, mert az egyezségokmány szerint, az annak mellékletében fel nem sorolt államok — s ebbe a kategóriába tartoznak az összes legyőzött államok — csatlakozása ahhoz a megalázó feltételhez- van kötve, hogy a Köztryüíés kétharmad szótöbbséggel hozott határozattal vegye be őket a szövetségbe. — Nem az összes nemzetek egyen "ogu közössége, mert az említett kategóriába tartozó államoknál a belépés feltétele, hogy elfogadják azokat a szabályokat, amelyeket hadi erejükre és ha^i felszerelésükre nézve a szövetség jónak lát megállapítani, míg a többi, elsősorban a győztes államok fegyverkezésének korlátozására csak igen problematikus értékű tervezgetéseket tartalmaz a 8. cikk. Emellett a Nemzetek Szövetsége már azért sem a nemze+ek egyenjogú közössége, mert az összes tag-államokat magába foglaló Közgvülés nem áll a kevés állam — és köztük mindenesetre a nagyhatalmak — képviselőiből alkotott Tanács felett, hanem a Közgvülés és Tanács hatásköre congruens. nyilván azzal a célzattal, hogy a Tanács működése legyen az érdemleges tevékeny6*