Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A perorvoslat és anyagi igazság

67 Ennek a statáriális jellegű bíráskodásnak mégis volt egy gyakorlati haszna, az, hogy a P. P.-hez közeledve átvitte a helytelen ténybeli következtetés s h-atellenesség princípiumát a bűnvádi eljárásba; s ezen a réven megmutatta az ntat arra, hogy a revizionális eljárásban tnikópen lehet az absnrd ténymegállapításokat helyesbíteni. # * Láttuk a nagyon is változatosan történt irányeszmék megjelöléséből, hogy perjogunkban a perorvoslatok fejlődése az utolsó ötven év alatt mind a három időszakban monisztikns jellegű. Az első időszakban kizárólag a magyar nép hagyományos lelkiszükségletét elégítette ki; a másodikban ezt megszorította s a szabadságjogok védelmének jelszava alatt rendkívül bonyolult nehézkes és formalisztikns perorvoslati rendszert honosított meg, melyből hiányzik az élet. Végül a háborús büntető eljárás pedig csakis a gyorsaságot tűzte ki célul. Minden per jogi phazis tehát egyetlen princípiumot tart szem előtt, ami életképtelennek bizonyult nemcsak a filozófiai kutatásokban, hanem a gyakorlati tudományokban s törvényhozásban egyaránt. Csakis a syntetikus módszertől várhatunk sikert, mely a hasznosat, célszerűt egyesíti magában és amely módszer a néplélekkel s hagyományokkal is számot vet. Egyesíteni kell tehát a tradíciók, szabadságjogok s gyorsaság postulatumát egy rendszerbe; s ha lenyesegetjük a formális, aprólékos, értéktelen, garanciális szabályokat a B. P. szövevényes organizmusáról, ellenben kimélyítjük az élettel közvetlen kapcsolatban álló biztosítékokat s a tény és jogkérdés garanciáit harmonikusan szervezzük: egy nagy lépéssel közeledünk az anyagi igazság bonyolult szintéziséhez. Szerintem a jövő perorvoslatának kodifikálásánál következőket kell szem előtt tartani s pedig: A) a történeti igazság biztosítása végett: a) ténykérdést jól szervezett s megerősitett elsőfokú bíróság döntse el. b) Ily szervezet mellett a fellebbezés elejtendő. Az egyes birói rendszer a fellebbezéssel kapcsolatosan tapasztalatom szerint azt eredményezi, hogy a megbizhatlan elsőfokú ténymegállapításhoz hasonló csekély értékű másodfokú ténymegállapítás járul. c) A revízió kisebb s jelentéktelenebb ügyekben az ítélőtáblákhoz, fontosabb ügyekben a Curiához menne. cl) A revizionális bíróság a ténybeli következtetést s iratszerüséget hivatalból vagy perorvoslat folytán megvizsgálja. Ez kizárja a bizonyítékok mérlegelését, de lehetővé teszi az abszurd ténymegállapítások helyesbítését.