Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A perorvoslat és anyagi igazság

68 c) A Bpn. 35. §-a akként egészítendő ki, hogy a revíziónál is biróság iieesak a tény álladóknak megfelelő historikum pótlására utasíthassa az alsó fokot, hanem a 402. §. analógiájára, ha a bizonyítást hiányosnak tartja, vagy nyomatékos, aggálya van a ténybeli megállapítás helyességére nézve, megsemmisíthesse az ítéletet s uj eljárást rendelhessen. Miután szertelen hibák történnek! a ténymegállapítások körül, lehetővé kell tenni, hogy a formalismus miatt a revíziónál is bíróság a szemmel láthatólag hibás ténymegállapítást ne legyen kénytelen elfogadni. B) A jogi igazság érdekébea: 1. Mellőzendő a szabálytalanságok taxativ felsorolása, mert az az élet rendkiviili változatosságára és sokféleségére tekintettel — amint a tapasztalat bizonyítja, — sohasem lehet kimerítő. 2. A 384. s 385. §. taxativ felsorolása helyett megfelelő módosítással a F. B. 39. §-a szolgálhatna irányadóul. 3. A hivatalból észlelendő semmiségi okok a társadalom érdekét teljesen mellőzik s régi, ma már értéktelen hagyományok alapján kizárólag a vádlott érdekét tartják szem előtt. E helyett általános szabály az volna, hogy „Hivatalból észlelendő semmiségi ok forog fenn akkor, ha az ítélet lényeges jogszabály sérelme folytán nem állapítja meg az anyagi igazság'ot."' A mai túlságosan formalisztikus rendszer mellett gyakran elvérzik az anyagi igazság, mert a formalismus miatt a Curia nem férkőzhetik hozzá. Látja, kitapintja az igazságtalanságot, de a törvény vagy megakadályozza a megfelelő intézkedésben, vagy teljesen értéktelen eljárási szabálytalanság miatt kóny-< telén hivatalból megsemmisítő határozatot hozni, habár igazságos az ítélet, mert a törvény esztétikai tulhajtása ezt követeli. 4. A reformatió ín pejus tilalma csakis a büntetésre szoritkozhatik. Ily módon a Curia a jog helyes alkalmazását hivatalból az egész vonalon ellenőrizheti. 5. A 'jogegység intézményét ugy kell átalakítani, hogy az tényleg a jogegység intézménye legyen, mert ma ez az egyébként nagyfontosságú intézmény az esetek 90%-ában arra szolgál, hogy apró jelentőségű hibákat, elnézéseket, felületességet, vagy tudatlanságot üssön helyre. E célra a Curia tizenegyes tanácsa igazán nem használható fel. 6. Miután az ügyek 80—90%-ában a Curia a panaszt v issza- vagy elutasítja, ezt a 90%-ot lehetőség szerint ki kell selejtezni s a gyorsabb tempójú tanácsülésbe kell utalni. Vagyis a revizíonális bíróság tárgyaláson csak akkor intézné el az ügyet: a) ha a panasz az előadó szerint alaposnak látszik; b) ha a tanács azt oda utasítja;