Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A perorvoslat és anyagi igazság

66 A B)). negyedszázados múltja azonban azt a meggyőződést váltja ki, hogy a jogi igazság végleges megállapítására a revizió a mai formájában nem alkalmas. A felülvizsgálat körének szűk meghatározásával; a sza báiytalánságok taxálásával; a ténymegállapitás érinthetetlenségével; a részleges jogerő merevségével stb. a törvény néha nagyon szűk útra szorítja a Curiát, nem ritkán pedig garantiálisnak vélt, valójában azonban gyakorlatilag értéktelen, aprólékos szabályaival zsák utcába szoritja a legfőbb biróságot, ahonnan csak azt látja a öuria, hogy a zsák utca fenekén tul van az igazság, de azt a formalitások miatt nem közelítheti meg.1 c) Bendkivül szükreszabott terem még azt sem engedi meg, hogy a perorvoslat rendszerét s annak gyakorlatias jellegű postutatumait főbb vonásokban vázoljam. S így még csak azt emelem ki, hogy midőn a háború kitörésével a társadalom talaja megingott, s a társadalom szilárd gépezete kezdett Összetörni: nyomban kitűnt, hogy a B. P. rendkívül szövevényes finoman cisellált struktúrája nem tudja kielégíteni a gyorsan változó s fluktuáló társadalmi igényeket. A perorvoslati rendszer terén elégtelennek bizonyult a békés kulturviszonyokra szabott s minden megmozdulásánál garanciákat kereső modern törvény. Az állam és a társadalom érdeke azt követelte, hogy a büntető igazságszolgáltatás vasököllel s gyorsan csapjon le a bűnösökre. Ilyen időkben sürgős minden; már pedig gyors iramban nem járhat az, akinek a lábán koloncok vannak. Tizennégy évig a B. P. életbe lépte után a peres eljárásban s a perorvoslatokban a garancia keresése volt az irányeszme, s legfőbb princípium. Azt hittük, hogy csak ennek révén kereshetjük s találhatjuk meg az anyagi igazságot. A háború kitörése után azonban változott a helyzet; az állam a háborús s forradalmi bűncselekményeknél mint felesleges ballasztot kidobta a nélkülözhetőnek vélt garanciális szabályokat, s a szabadság jogok védelmének helyére tette állami érdekből a gyorsaság princípiumát. Valószínűleg ugy okoskodott, hogy ha szabad az egyénnek végszükségben bűncselekményt elkövetni, (Btk. 80. §.) az államnak is szabad a háború s forradalmaktól teremtett végszükség állapotában keztyütlen kézzel nyomban lesújtani ott, ahol a felfordulással fenyegető társadalmi rendet megtámadottnak, vagy veszélyben látja, így jött létre a gyorsított eljárás. i Daruváiy Géza volt igazságügyminiszter megbízásából Finkcy Ferenc, Pongrácz Jenő, Szeöke István s e cikk írója annak idején a perorroslatok reformjáról egy tervezetet készítettünk; a reform eszmék iránt nagy érzékkel biró miniszter azonban — sajnos — helyéről távozott, s igy a tervezetből — ami pedig négy praktikus jogász huszonötéves lelkiismeretes megfigyelésémek s tapaszitalatániak volt kondenzált rendszerbe foglalása — nem lett semmi.