Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A Bp. és a világháború

59 Éppen financiális válság idején van szükség oly államférfiura, aki megtalálja annak a módját, hogyan lehet a takarékosság mellett a jogszolgáltatásnak legalább elemi követelményeit kielégíteni, az Ítélkezés alaposságát biztosítani. Feuerbach. midőn az ansbaehi törvényszéken elnöki hivatalát elfoglalta, beszédet intézett birótársaihoz s abban ismételte azt az örökös igazságot, hogy a jó jnstitiának két alapkelléke van: az alaposság és a gyorsaság. De — igy folytatja — minden jogrend felfordul, ha az első követelmény nem korlátozza a másodikat. (Kleine Schriften 131. 1.) Aggódva látjuk, hogy az „egyszerüsités" jelszava alatt kelt njabb törvényeink és rendeleteink a Feuerbach jelezte veszedelemmel fenyegetik justitiánkat és jó> hírnevét. Legalkalmasabb tere volna még a per gyorsításának az előkészítő eljárás köréhen. Ujabb törvényeink és rendeleteink meg is teszik ez1: & vizsgálat belyett a nyomozati szakba helyezvén át az előkészítés e stádiumát, aminek kétségkívül megvan azon előnye, hogy a terhelt gyorsabban kerül az ítélőbíró elé. Erre van elég törvényhozási előzmény, csak a francia és a német rendszerekre kell utalnunk. De az egyszerűsítő ujabb magyar rendelkezések nem szorítkoznak az eljárás előkészítő részére, hanem erősen belenyúlnak az ítélkezési szakba is. Általában a következő intézkedéssel akarnak reformálni: az egyesbirói batáskörnek a háborús törvények által megkezdett tágításával, a vádirat anyagi kellékeinek megszorításával, a kifogások mellőzésével, sőt a vádiratnak sommás, „a legrövidebbre szorított" vádinditvány által való helyettesítésével ós a perorvoslatok korlátozásával. Nézetem szerint az egyesbiró ítélő batáskörének kiterjesztése A^áo- bele legélesebben a bevált mai szervezet rendszerébe. Ez ma legfőbb eszköze az olcsóságnak és a gyorsításnak, de ez csorbítja is legjobban a büiiper első követelményét: az alaposságot. Alkotmányos országban (de még az állam feladatairól meg nem feledkező abszolutizmus uralma alatt is) ennek kell elsőséggel bírnia a fent jelzett másod jelentőségű célokkal szemben. Eddigi rendszerünknek is az a vezérgondolata, melyet mint jelszót irt az 1. §-ban a Bp. homlokzatára. Még az eljárás legkezdetlegesebb fokán is nyomatékos gyanút követel ahhoz, hogy birói lépés tétessék, alaposságra kötelezvén igy már a legalsórendü bírósági közegeket is és már ezeknek cselekményei ellen is előterjesztést engedvén a társasbirósághoz. Fokozott mértékben kell állania e szabálynak a per további szakaszaiban, legnagyobb mértékben akkor, midőn a terhelt a pernek sorsáról végleg döntő stádiumaiba jut. Igy fogták fel ezt már a régi jogok, közöttük a magyar is, mely szerint az érdemleges tárgyalást megelőzőiéi;' a vádlottat „perleszállitó" kifogásaival meg kellett hallgatni és ezeket külön birói határozattal kellett elintézni (exceptiones condescensoriae, Szlemenics 96. §.); igy 5*