Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A negyedszázados esküdtbíróság

47 A negyedszázados esküdtbíróság. Irta: Dr. Firikey Ferenc. Deák Ferenc és Szilágyi Dezső, ez a két hatalmas államférfiú és közjogász, valtak a magyar esküdtbíróság megteremtői. Az első, „a haza bölcse", immár közel száz évvel ezelőtt tűzte ki az uj Magyarország, a modern alkotmányos magyar állam egyik elengedhetetlen igazságügyi ideáljául a jnryt, mint „az igazság kiszolgáltatásának legcélszerűbb eszközét.,'' S edt iaa ideált sikerült is Deáknak 1848-ban a sajtóperekre nézve törvénybe iktatni, majd 1869-ben tényleg is életbeléptetni. A másik, az 1867 utáni uj alkotmányos s most már mondhatjuk, nagy Magyarországnak egyik legtetterősebb igazságűgyminisztere, annyi sikertelen kísérlet után diadalra juttatta a Bűnvádi Perrendtartás codiíicatioját s ebbe beillesztette az esküdtbiróságot, mint rendes igazságszolgáltatási forumot, mely aztán 1900 január 1-én uj, tág hatáskörében (a legsúlyosabb közönséges és politikai bűncselekmények felett is) megkezdte működését. E két nagy férfiú nevét, akiknek emléke előtt minden magyar jogász és politikus, pártkülönbség nélkül, a legnagyobb tisztelettel hajlik meg, azért állitottam e jubiláris alkalmi cikkecském élére, mert a magyar jury e két apostolának a gondolatai legbiztosabban tájékoztatnak bennünket afelől, mi volt a törvényhozás célja, akarata az esküdtbíróság behozatalával. Ebből aztán továbbmenőleg következtetést vonhatunk le arra nézve: helyesen haladt-e a gyakorlat az esküdtbiráskodás megvalósításánál, bevált-e az uj igazságügyi szervezet eddigi életbenléte alatt s kivánatos-e annak további működése, illetőleg újból működésbehozatala? Deák Ferenc az 1843-iki országos választmányi javaslat ellen beadott külön véleményében azzal a nyugodt tárgyilagossággal és bölcsességgel, mely őt már ifjú korában s később a haza, legválságosabb állapotában a vezéri szerepre praedesztinálta, meglátja ós meggyőzően fejti ki a jury két legnagyobb előnyét. Mint igazságszolgáltatási intézmény felmenti a szakbirákat, illetőleg megkönnyiti munkájukat a bizonyítás kérdésében s lehetővé teszi a ténykérdésekben a fellebbezés mellőzését. „A közvetlenség elve alapján eljáró első bíróság biztosabban ítélhet a vádlottnak bűnös vagy ártatlan Volta felett, mint bármely más fellebbviteli bíróság." Mint politikai intéz-* inény pedig „az alkotmányos szabadságnak erősebb támasza az esküdtszéki rendszer, mint az állandó és rendes bíróság. A tapasztalás bizonyítja, hogy az esküdtszékek sokkal inkább fel tudják tartani mindenhol függetlenségüket a kormány hatalmának ellenében is, mint az állandó bíróságok, mert ezen hatalommal semmi hivatalos viszonyban nem állanak s épen ezért több biztosságot nyújtanak a nemzetnek aziránt, hogy a bűn-