Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A kivételes rendeletek

folyamodása jellegét ínegszüntette volna. Ez csak a későbbi jogfejlődésnek volt. íVutartvsi, áimely oaár tulüjdonképen napjainkba nyúlik. Előadásának eredményét összegezve, az előadó .annak a nézetének ad kifejezést, hoigy a „kir. ítélőtábla" elnevezés tulajdouképen Mátyás király korától kezdődik, azóta törvényeinkben állandóan felmerül és tulajdon képen az lakkor szervezett euriális bíróságot a mai Ítélőtábla ősének kell tekinteni. A kivételes rendeletek. Az országgyűlés évenkinti üléseiről Szóló 1848 : IV. t.-eikk 15. §-a, amely mindenik táblát felhatalmazza, hogy mágiának rendszabályok a t készítsen, akként rendelkezik, hogy a rendszabályokat (a házszabályokiat) csak az évi ülések végével és efcük a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése irtán lehet módosítani.* A törvény eme rendelkezése folytán a miniszterelnök a házszabályrevizió bángyalásának megkezdése előtl visszavonta a nemzetgyűléshez benyújtott valamennyi törvényjavaslatot,' azokat is, amelyeket az illetékes bizottságok már letárgyaltak. A visszavont jUv&slatok között varainak túlnyomó részlten azok is, amelyeket a miniszterek a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletekben szabályozott viszonyok törvényes rendezése végett terjesztettek a nemzetgyűlés elé. Minthogy az 1922 : XVII. t.-eikk 6. §-ának második bekezdéséhez képest a kivételes hatalmon alapuló lazok a rendelkezések, .amelyeknek tárgyában az idézett törvény életbelépésétől számított négy hónap alatt törvényjavaslatot nem terjesztenek a nemzetgyűlés elé, a törvény életbelépésétől számított hat hónap elteltével hatályúikat vesztik; egyesek a javaslatok visszavonásának azt a hatályt tulajdonították, hogy mivel a szabályszerű időben előterjesztett törvényjavaslatok már nincsenek a nemzetgyűlés előtt és törvényerőre sem emelkedhettek, tehát a kivételes hatalmon alapuló s a miniszterelnöki bejelentés megtörténtének napján még hatályban volt rendeletek valamennyien hatályukat vesztették és ehhez képest hatályukat vesztették .azok a szigorúbb büntető jogszabályok is, amelyek az idézett törvényszakasz 5. bekezdiéséhez képest e3ak addig- nyerhetnek alkalmazást, aimiig la íremdeletek hatályban vannak. Ez az érvelés téves. Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy semimiesetre sem lehet szó azoknak la rend eleteknek a hatályvesztéséről, amelyek a békeszerződés végrehajtása vagy a békeszerződés rendelkezései kövekeztében előállott helyzet rendezése céljából bocsáttattak ki a kivételes felhatalniazások köréhen, mert ezekre az idézett szakasz harmadik bekezdése a kivételes hatalmlvt teljes mértékben fentartja. Nem kívánok részletesebben kitérni azokra a következményekre, amelyek a kivételes hatalmon alapuló rendelkezések hatályának egyik napról a másikra megszűnése nyomán jelentkeznének, csupán azt jegyzem meg, hogy az emiitett szakasz megalkotásakor a törvényhozásnak semmiesetre sem lehetett oélja, 'hogy a járásbirósági hatáskört ismét a 2500 koronás értékhatárhoz kös^i- e- a törvényszéknél minden ügyben a tanácsi elintézést állítsa vissza, már pedig a rendeletek hatályának megszűnése a többek között ezt is maga után vonná. Hogy a törvényhozás egyáltalán nem akarta a rendeletek hatályának váratlan megszűnését, kitűnik abból, hogy az idézett szakasz második bekezdése még azoknak a rendeleteknek a hatályát sem szüntette meg nyomban, amelyek tárgyában a kormány a négy hónapi határidő Miatt törvényjavaslatot nem terjesztett elő, hanem további két hónapi határidőt engedett arra, hogy a netán szükséges átmeneti intézkedések a szakasz utolsóelőtti bekezdése alapján, valamint az 1916 : IV. t.-eikk 8. §-ának hatályában nem érintett rendelkezése alapján megtehetők legyenek. * Ezt a szabályt az 1908. évi házszabályok 322. §-a is tartalmazza.