Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az ügyvédi kamarák 50 éves jubileuma

35 is ünnepelte. Az, ülésen u magyar jogász-világ szine-javla megjelent, akik között láttuk dr. Tőry Gusztávot, a Curia elnökét, bánó Wlassios Gyulát, a közigazgatási bíróság elnökét, Juhász Andor kir. ítélőtáblai elnököt, dr. Tury Sándor curiai tanácselnököt, Degré Miklós táblai másodelnököt, a kir. ítélőtáblának és a törvényszéknek több tanácselnökét és számos tag-ját, a kir. ügyészségnek képviselőit, dr. r!ap Józsefet, a budapesti ügyvédi kamara elnökét és számos egyetemi tanárt. Dr. Nagy Ferenc elnöki megnyitójában reámutatott arra, hogy a Magyar Jogászegylet nemcsak a rendelkezésére álló anyagi erők szük volta miatt, hanem azért sem tudta a, céljául kitűzött működést kifejteni, mert eszménye ia jog kultusza lévén, annak első feltétele, hogy a jog tisztelete a. közéletben is valóban érvényesüljön. Erről pedig a háborús mentalitások behatása alatt és akkor, amidőn a legyőzött nemzeteket leigázó békeszerződések, mint jogforrások szerepelnek, sajnos még beszélni nem lehet. A jogi.lak és igazságnak esznjéje, amely a háború előtt az egész világon fényesen ragyogott, teljesen elhalványult és helyébe az erőnek és hatalomnak uralma lépett. Ilyen világfelfogás mellett .a mi belső jogéletünk sem tud kibontakozni a háborús mentalitásból és ez okozza azt a közgazdásági viszonyok mostohasága és kusziáltsága mellett, hogy ma a jog eszméje elhalványult és az egyesület is a jog alapvető nagy problémáinak ideális művelése helyett kénytelen a mai átmeneti élétviszonyok szabályozását megoldó nehéz problémáknak megoldásával foglalkozni. Iiemélni kell azonban, hogy ezek az állapotok lépésrőllépésre javulni fognak és ezért nem veszti el a reményét, hogy nemsokára a jog és igazság uralmának minden vonalon való érvényre jutása iránti küzdés és munkál ás utján eljutunk a jog- tényleges uralmához. Eeámutatott arra, hogy a mai közgyűlés ünnepli a kir. Ítélőtábla 200 éves szervezéséneik jubileumát is, jeléül annak, hogy a tudomány is mennyire nagyrabecsiili a bírói működést, amely egyrészt az életre való alkalmazása a tudomány elveinek, másrészt az élettel kapcsolatban lévén, táplálója a tudomány fejlődésének. Hiszi 'és reméli, hogy ia birói kar, amely eddig is oszlopa volt a magyar hazának, a jövőben is megingathatatlan támasza lesz a jog és igazság- eszméjének. Az igazgató-vájjsztmáiiy és a pénztári jelentés előterjesztése után a közgyűlés a rendes tagok évi tagdiját 5 aranykoronában állapította meg. Ezután dr. Wiukler János pécsi egyetemi tanár tartotta meg előadását a íkir. Ítélőtábla fejlődéséről. Keámutatott arra, hogy Szent István királytól kezdve la bíráskodást már a király helyettesítésében a nádorispán gyakorolta, aki az idők fejlődése folyamán hovatovább kénytelen volt ezt a birói funkciót, amely eleinte csak esetről-esetre gyakoroltatott, habár megszakításokkal is, huzamosabb időn keresztül gyakorolni. A -továbbfejlődés követelménye Volt, hogy ez a bíráskodás lehetőleg állandó jellegűvé váljon. Betetőzését ez a szervezés tul'addonképen Mátyás király korában érte el az 1486. évi törvényekben, amelyek már a király udvarában egy állandó jellegű bíróságnak létesítéséről tanúskodnak. Behatóan és részletesen fejtegette előadó ennek a bíróságinak hatáskörét és az egyéb birói hatlalcsmmal felruházott személyek funkcióját. Reámutatott azután arra, hogy különösen a mohácsi vész után a fejlődésben bizonyos fokú visszaesés állott elő, sőt Ferdinánd alatt a jogfolytonosság megszakadni látszott, amidőn a birói funkciók a helytartóra szállottak át. Ez a .megszakadás azuibaui csak látszólagos, mert a. későbbi törvények, különösen pedig az l(K)8-as törvények annak fennállását és a régi szervezettel való kapcsolatát kiemelik és hangsnlyozzák. Az életviszonyok fejlődése állandó bíróságinak szervezését tevén szükségessé, végül a Jogfejlődés az 1723. évi törvényekhez vezethető, amely most határozott formájában szabályozta, a kir. Ítélőtáblának és u hétszemélyes táblának hatáskörét, anélkül azonban, hogy a kir. ítélőtáblának vegyes 3*