Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Dr. Juhász Andornak, a budapesti kir. itélőtábla elnökének ünnepi beszéde

23 Az 1868. évi polgári perrendtartás a polgári ügyekre nézve, az 1871. évi szervezeti átalakulás pedig a büntető ügyekre nézve is megszüntette ia királyi Ítélőtábla elsőbirósiági hatáskörét, ugy, hogy 1871 óta a királyi Ítélőtáblának kizáróan fellebbviteli hatásköre van. Ugyanekkor, 1871-ben következett be a modern alapokon nyugvó királyi ügyés>zség"ek szervezése. Azóta a kir. Ítélőtábla melle'tt szervezetileg ugyan függetlenül, de ia közös nagy célok szolgálatában tannál szorosabb kollegiális viszonyban működik a kir. főügyészség, mint az állami érdekek képviselője a büntető igazságszolgáltatásban. Az 1S90:XXV. t.-c. nem találván összeegyeztethetőnek a polgári és büntetőügyekben egyaránt oiegvialósitlam célzott s azóta meg- is valósult szóbeliség és közvetlenség követelményeivel az akkori kir. ítélőtáblai szervezetet, a budapesti ktrályi ítélőtábla területét 9, a marosvásárhelyi tábláét pedig két részre osztotta s összesen 11 királyi Ítélőtáblát állított fel. N Ezek közül a debreceni, győri, pécsi és szegedi királyi Ítélőtáblák a mai évforduló alkalmából saját székhelyükön egyidejűéin szintén ünnepet ülnek. A mi Ítélőtáblánk, mini az ősi családi euriában megmaradt elsőszülött örökös, rokoni üdvözletét küldi a közös curiából kivált fiatalabb testvéreinek, akikkel állandóan szolidárisnak érzi magát abban a nemes töfekvésben, hogy épen és sértetlenül őrizzük meg a családi becsületet. Elszorul a szívem, ha arra a hat királyi ítélőtáblára gondolok: a kassaira, nagyváradira pozsonyira, temesvárira, kolozsvárira és marosvásárhelyire, amelyeknek igazságügyi palotáin ma nem hirdet ünnepet a. háromszínű lobogó. Nem is hirdethet, mert ezekben az ősi magyar városokban a magyar nemzet jelvényeit és történeti emlékeit most bűnjelekként üldözik. Nem először történik 1723 *óta, hogy a nyers erőszak némaságra kárhoztat magyar bíróságokat. Hazánk története a legelemibb emberi és nemzeti jogok, a szabadság és függetlenség védelmében vívott véres küzdelmeknek és sorstragédiákna'k szakadatlan láncolata. Szolgáljon vigasztalásim'kra, hogy ez az ezeréves szenvedés nem törte meg a nemzet óserejét és szívósságát s nem irtotta ki önbizalmát. A magyar nemzet minden katasztrófa után az ezeréves fennállás biztató fényéből merített rendületlen hittel várja a gondviseléstől a jóvátételt, ennek a fogalomnak az igazságtól áthatolt hamisítatlan értelmében és nem adja föl a föltámadásnak eddig még véglegesen soha meg nem hiúsult reményét. VII. Ha a gyakorlati biro mentalitásával olvasgatjuk át a magyar Corpus Juris régi köteteit, a birói szervezet fejlődésének igen érdekes mozzanatai mellett főképpen azok a rendelkezések keltik fel érdeklődésünket, amelyek a birói ítélkezés pártatlanságát voltak hivatva biztosítani. Az ilyen tárgyú törvénycikkek felismerhetővé teszik, hogy a némáét törvényhozása mindig tisztában volt azzal, hogy liszté-