Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Dr. Juhász Andornak, a budapesti kir. itélőtábla elnökének ünnepi beszéde

22 •kir. euriai bíró, akkori királyi ítélőtáblai fogalmazó állított össze a pesti királyi ítélőtáblának 1861 május 1-től 1891 május 4-ig t. i. a szétosztásig terjedő történetéről. Vajkay Károly <emli!tett cikkében, megvilágítja a mai generáció előtt kevésbbé ösmeretes azt ,a benső munkaviszonyt,, amely a királyi Curiábaui egyesített hétszemélyes tábla és ítélőtábla között fennállott. Nevezetesen ainnak indokolására, hogy cikkében nem terjeszkedik ki a hétszemélyes táblára, hanem a királyi ítélőtábla alakulásának az ösmertetésére sízoritkoizik, la következőket hozza fel: „mert az Ítélőtábla tagjainak kötelességük volt ugyan, hogy a hétszemélyes táblánál is mint előadók szerepeljenek s fárasztó tanulmányaik eredményét készen tálalják a hétszemélyes tábla elé, de az a joguk nem volt, hogy maguklat ©mez utóbbi, szédítő magasságban felettük lebegő, a szó sízoros értelmében csak az ítélkezésnek élő, következőleg sem az ügyek előkészítésével, sem ezeknek kezelésiével nem vesződő testület tagjaihoz számíthassák. A kettőnek (1. i. a hétszemélyes és az ítélőtáblának) együttes tárgyalásához tehát hiányoznék .a kapocs, a,z áthidaló összeköttetés." Az 1868. évi polgári perrendtartás függetlenítette azután egymástól a királyi Cuir&álbaai .addig egyesítve volt két táblái. A két osztállyal t. i. a legfőbb itélőszéki és semmitőszéki osztállyal megszervezett legfőbb bíróságunk örökölte a ni. kir. Curia ősi nevét. S habár ekként a törvény intézkedésénél fogva szét is tolódott ez a szervezeti kapocs, amely a királyi hétszemélyes tábla és a királyi Ítélőtábla között sok századon át fennállott, nem lazultak meg a tiszteletnek és nagyrabecsülésnek ama benső szálai, amelyek ennek a kiráyi Ítélőtáblának tagjait a hétszemélyes tábla helyébe lépett s hazánk legfőbb birói tekintélyét képviselő, jogszolgáltatásunkat irányitó s a birói szokásjog továbbfejlesztésére hivatott legfelsőb bíróságunkhoz, a főméltóságu magyar királyi Curiához fűzték és fűzik. A pesti kir. ítélőtábla eszel az elnevezéssel kivált a kir. Curiából, önálló létet nyert s egyszersmind gyökeresen átalakult, amennyiben rendi szervezete megsízümt. Az 1869-iki újjáalakuláskor kiválik a tábla kötelékéből kellemesi Melczer István, a királyi Ítélőtáblának utolsó személynök-elnöke, ugyanakkor illetve részben már korábban eltávoznak az addig működő főpapok, táblai bárók, az alországbiró, továbbá az országbírói és a két személynöki itéló'mester is. Az átalakított kir. ítélőtábla 1869 június 1-én kezdi meg működését Fábry István elnöklete alatt nyolc tanácselnökből, negyvenhat rendes, hat számfeletti és tiz pótbiróból álló személyzettel. Fábry Istvánt: Szabó Miklós, Mihajlovits Miklós, dr. Vajkay Károly, Czorda Bódog, Vértessy Sándor, Oberschall Adolf és Csathó Ferenc követték az újraszervezett kir. Ítélőtábla elnöki székében. Csupa nagy név, a magyar jogászvilág kitűnőségei, igazságszolgáltatásunk erős oszlopai. Ahhoz az elismeréshez, mellyel működesüket az ország egész közvéleménye kisérte, legyen szabad itt a teljes-ülés színe előtt hozzácsatolnom az igénytelen utód szeretetteljes háláját.