Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 2. [r.]

173 Ha nem túlságosan regényes a hasonlat, azt mondhatnók, hogy egy olyan firmamentumot szeretnénk teremteni, amelyen a csillagok azok valódi értékük, távolságuk, egymáskó'zötti térbeli elhelyezkedésük szerint lennének szemlélhetók. E szemléletnek azonban éppen a meditáció az egyik eszköze. (Folytatjuk.) KISEBB KÖZLEMÉNYEK. BTTDAY LÁSZLÓ 1873—1925 A magyar statisztikának nagy gyászai van. A folyó évi március faió 7-én váratlanul meghalt Buday László íholyettes államtitkár, a m. kir. József műegyetemen a statisztika és alkalmazott közgazdasiág11a.u nyilvános rendes tanára, Páratlanad gyors hivatali előmenetel után került Buday 1914-ben ,a an. kir. központi sHatisztifcaa hivatali élére, mélynek a legnehezebb háborús és forradalmi időkben volt az igazgatója és rendkívüli érdemei vannak -akörül, hogy ez az állami és társadalmi élet viszony la inak kutatása körül oly nagyfontosságú intézmény sok megpróbáltatás után is érintetlenül tudta teljes munkaképességét átmenteni a jobb időkre. A statisztikai irodalom terén Buday nevét nagy és jeles alkotások teszik emlékezetessé. A betegsegélyzőpénztárakról szóló munkájával első volt, aki Magyarországon a sízociális statisztika útjait egyengette. Sorrendben másikv főműve a községek háztartásával foglalkozott, melyben éles szienrmel világított rá arra a sok visszásságra, mely a fmagyar községek háztartását jellemzi, s melyek egyúttal a magyar községek fejlődésének alkadályai is. A Miagyar Tudományos Akadémia ebben a kélt munkájában foglalt nagy értékek miatt Budlayt még 1914-t>en tagjai közé választotta, Buday igazi nagyszabású (munkássága azonban csak akikor indult meg, amikor ,a faivaitalveizetés sok aprólékos gondjától megszabadulván, munkásságát kizárólagosan iá tudomány művelésének szentelhette. Azután, hogy a műegyetemre 'került, Buday rövid időköziben egymás után jiélentette meg számos nagy munkáját. Ezek iköznil a „Megcsonkitott Magyarország", mely három idegen nyelven is hirdette ia magyar néppel szemben elkövetett roppant igazségtalanságot, szinte minden művelt és nemzeti érzésű magyar embernek bibliájává vált. „Agrárpolitika" és „A statisztika elmélete és története" cimü oniunfkái szántén a magyar statisztikai irodalom legjava terméséből valók. Kövid négy év allatt tölbb kiváló muníka tette kétségtelenné B uday nak a magyar statisztikában elfoglalt első helyét, mint másoknál egy egész emberélet mniinkiásísága. Buday mindenkor nagy síulyt helyezett arra, hogy miinél plasztikusabban világitela. még a statisztikának az állami és társadalmi élet minden vonatkozásának vizsgálatánál való nélkülözhetetlenségét. A statisztikai éknélete cimü könyvében például érdekesen áltlitja be a kriminál-politika és la statisztika egymásra való kölcsönös hatását s az az előszó, melyet Magyarország 1909—1913. évi bűnügyi statisztikájáiról szóló kiadvny elé irt, egyike a legpompásabb tükördaraboknak, amelyből egy ország népének kriminalitását meg lehet ítélni. Halála a magyar statisztikának és a magyar közéletnek alig pótolható vesztesége. L. D. Finkey Ferenc kitüntetése. Magyarország kormányzója dr. Finfcey Ferenc kir. koronaügyészi helyettesnek az egyetemi oktatás és a tudományos irodalom terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül- a tisztelet-