Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A kereskedelmi társaságok nemzetközi jogi helyzete

164 sem ellenség", (Patt Cobbet II. 36. 1. Leading Cases of International Law. 1924. — Daimler Co. Ltd. v. Continental Type Ltd. 1916. 2.). A békeszerződés és a joggyakorlat szempontjából még azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy a fióktelep honosságát a főtelep, vagy a fióktelep joga szerint biráljuk-e el. Az állandó joggyakorlat szerint részvénytársaságok fióktelepei a főtelep joga szempontjából itélendők meg (Sedgwick és Blanehet esetek),3 ezért pld. a Deutsche Bank londoni fiókját német, a fiumei Általános Hitelbankot magyar társulatnak kell az adósságok rendezése szempontjából tekinteni. Ez az álláspont különben egybevág a mi kereskedelmi törvényünk rendelkezéseivel, mely a külföldön alapitott és ott tényleg működő részvénytársaságok fiókjait nálunk elismeri, még pedig akkor is, midőn oly társaságok fiókjairól van szó (korlátolt felelősségű társaság, kommandit-részvénytársaság), melyhez hasonló társaságot a mi törvényünk nem ismer. Kereskedelmi törvényünk csak azt kívánja, hogy az üzlet folytatásához szükséges tőke belföldön helyeztessék el és hogy a társaság magát a hazai jognak alávesse. Az üzleti életben gyakori eset, hogy fióktelepek önálló „nemzeti" társaság cégére alatt lépnek fel. Ha azt látjuk pld., hogy egy társaság magát Belgiumban Société Belge-nek, Olaszországban Societa Italiana-nak nevezi, akkor rendszerint valamely külföldi társaság leányvállalatáról van szó, mely nemzeti jellegére különös súlyt helyez. Mindenesetre nem a forma lesz a döntő, hanem a lényeg. Ha a társaság in fraudem legis valamely külföldi társaság fióktelepének adja ki magát, vagy ellenkezőleg, pld. egy ügynökség önálló hazai társaság képében lép fel, akkor azokat valódi természetük szerint kell majd megítélnünk. Erre különben, különösen az első esetre, kereskedelmi törvényünk 217. ^-a módot is nyújt, midőn actio popularis-t ad mindenkinek, hogy azt a külföldi fióktelepet, mely a törvényes feltételeknek nem felel meg, pld. külföldön való tényleges működését meg sem kezdette, vagy pedig nem folytatja, töröltesse. (KT. 217.). IV. Mig kereskedelmi törvényünk szabadelvű intézkedései folytán külföldi részvénytársaságok nálunk szabad és korlátlan működést fejthetnek ki, sőt még' az uj ipartörvény is ezen az állásponton van, addig a mi társaságaink külföldön és különösen az u. n. utódállamokban nem részesülnek ily elbánásban. Itten persze nemcsak jogi, hanem tényleges jogellenes állapotokkal kell számolnunk. A legkülönösebb a dologban az, hogy az utódállamok az elszakitott területen ugyancsak a mi keres5 Sedgwiek-Diőfcontgesellschaft langol-mémet váSlaszitotit biróság, 1922 márc. 27. és ápr. 22. Rcl. I, 869. — Blanehet: francia-német vál. biróság, 1921 jul. 30. Rcl. L 328.