Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A népszövetségi eszme reális tartalma. 2. [r.]

157 feladatok, amelyek az államok szervezett közösségének együttes ténykedésére várnak. Ma már, azt lehet mondani, általános nemcsak a nemzeti társadalmak széles rétegeiben, hanem az államok irányadó tényezőiben is az a meggyőződés, hogy ne kerüljön a háborúra sor olyan kérdések miatt, amelyek nem az élet vagy halál, nem a lét, a fejlődés nagy kérdései, hanem amelyeknél jogilag szabályozott vagy pontosan szabályozható érdekek összeütközéséről van szó és hogy ezek a nem háborús uton is elbirálható kérdések ne szolgáljanak még alkalmul, vagy pláne ürügyül sem a háborúra. Vagyis megérett a helyzet a jogi kérdésekre vonatkozóan az obligatórius nemzetközi bíráskodásra. Ehhez azonban szükség van egy állandó nemzetközi bíróságra, egy olyan nemzetközi birói szervre, amelynél tagjainak személyében is az állandóság elve érvényesül, ugy hogy ily módon e biróságnál a nemzetközi jog tartalma és értelmezése tekintetében egy állandó gyakorlat fejlődhet ki. Ilyen állandó nemzetközi bíróság fenntartását azonban szintén csak az államok társas szervezkedése biztosithatja. Sőt a világbéke lehető biztosítása terén kialakulófélben van már ma az az irányzat is, hogy az államok között minden más, tehát nem jogi természetű viták esetében is kötelező legyen valamely békéltető szerv közvetítésének igénybe vétele. Ez a szerv nem döntene,, csak egyeztetne, nem diktálna a feleknek,, hanem a felek elhatározásától függne, a vélemény elfogadása. Az ilyen közvetítés valóban jó szol gálátokat tenne a béke ügyének már akkor is, ha a nemzetközi feszültség kirobbanásokra hajló helyzeteiben a döntés halogatásához vezet, mert már ezzel is közelebb hozza a békés kiegyenlítés lehetőségét akár kompromisszum, akár esetleg megegyezés alapján bekövetkezendő döntőbírói eljárás utján. Ehhez azonban megfelelő közvetítő szervre van szükség, amely vonatkozásban valamely olyan szervre gondolok, mint aminőt a hágai békeegyezmények a bíráskodás ellátására terveztek. Mert míg a jogszolgáltatási funkció végzése határozottan egy személyeiben is állandó nemzetközi szerv működését teszi kívánatossá, addig a közvetítés szervének mindenesetre mozgékonyabb, alkalmazkodóbb struktúrájúnak kell lennie. Ennek a szervnek alkalmi összeállítása és működésbe hozatala az adott esetekben szintén bizonyos gyorsan és pártatlanul végzendő adminisztratív tevékenységet kíván, amire csak az államok társas szervezkedésének valamely magasabb erkölcsi tekintélyű szerve lehet alkalmas. íme ezekben bontakozik ki előttünk egy olyan, az államok nemzetközi életében igen jelentős, felette nagyfontosságú és nagy fejlődőképességü működési kör, amelyet egyes vonatko-