Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A népszövetségi eszme reális tartalma. 2. [r.]

158 zásaiban kizárólag s minden vonatkozásában a legmegfelelőbben az államoknak, a nemzeteknek egyenjogúságán felépülő társasága, társas szervezete tud megvalósítani. Az államok, a nemzetek olyan szövetsége amelynek szervei: az állandósított közgyűlések és konferenciák, a szükséges bizottságok, előkészítő, véleményező és adminisztratív szervek s ami a legfonto-. sabb, az állandó nemzetközi biróság és a megfelelő egyeztető szerv. Ez a népszövetségi eszmének, mint az államok, a bennük szervezett nemzetek társasági szervezetének reális tartalma. Ez a népszövetség nem lesz az az areopág, amely biztositani tudná békés uton a nemzetek életének minden vonatkozásában az igazság uralmát, de érvényesíteni fogja a jog uralmát abban a körben, melyet a jog tényleg szabályoz; lassan, fokozatosan tágítja majd a jog terrénumát, a realizálás lehetőségének határain belül, viszont az érdekek közössége körében a közös szükségletek simább és gyorsabb kielégítését fogja tudni biztositani, és végül jó szolgálatokat tehet majd érdekösszeütközések esetén is. Olyan jó szolgálatokat, amelyek könnyen vezethetnek majd esetről-esetre az érdekösszeütközések megegyezéses vagy arbitrárius, döntőbírói elintézéséhez. Ezen túlmenően a világbéke biztosítása a jövőben is majd csak erős szövetségek, állaanicsoportok egyensúlyától függ, mert az államok létük és fejlődésük biztosítását ma is az érdekekben egymáshoz közelebb álló államok szövetkezéseiben látják. Erős szövetségek alatt azonban nemcsak azt értem, hogy a szövetség mennyiségileg, a hatalmi suly tekintetében legyen erős, hanem azt is, hogy a szövetség minőségileg legyen erős, vagyis szervezett. Nézetem szerint, amint azt annak idején fentebb idézett művemben is már kifejezésre juttattam, ezen a téren, az egyes államcsoportok gazdasági és védelmi szövetsége terén, az ut a szervezett szövetségeken, a közelebbről egymásra utalt államok szervezett gazdasági és védelmi szövetségein, szervezett kapcsolatain át a nagyobb állam jogi alakulatok, az államkapcsolatok, konf ederációk felé fog vezetni, amelyeknél a szükséges etnikai alap kifejlődéséhez az érdekek intenzív közössége fogja az első téglát szolgáltatni. A valóságban a béke biztosítását az államok a jövőben sem a laza Népszövetség, hanem a közös érdekek által erősebben összekapcsolt államcsoportok szorosabb szervezkedése utján fogják keresni, ha majd a világháború förgetege után ismét bekövetkezik a politikai konszolidáció nyugodtabb ideje. Ennek a konszolidációnak első feltétele azonban, hogy a nemzetközi életben a jövő alakulatok kikristályosodásához szükséges nyugalom bekövetkezzék, ennek ideje pedig nem érkezhetik el mindaddig, amig a nagyhatalmak nemzetközi politikája nem a meglevő, történelmi ethikai erők érvényesülésének elősegítésére irányul, hogy ezek ilykép a további alakulatok természetes magjaivá