Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A népszövetségi eszme reális tartalma. 2. [r.]

156 jog- nyert erőben, intenzivitásban, hanem ez a körülmény egyúttal alapul szolgálhat a jog tökéletesebb kiépítésére és tartalmi terjeszkedésére is addig a határig, ameddig az alkotandó jog valóban realizálható, vagyis ameddig az érdekközösség, az érdekek jogi kiegyensúlyozásának lehetősége effektive fennáll. E téren tehát kettős feladat vár a nemzetekre, az államokra. Amint ismeretes, a nemzetközi jognak jelentékeny része szokásjog. A szokásjog megjelenési módja pedig nem szabatos és gyakran felismerése is nehéz. Sokszor vitás, van-e egyáltalában valamely irányban szokás jogi jogszabály és még többször kérdéses, mi a szökásjogi jogszabály pontos tartalma. Az egyik feladat tehát: a nemzetközi jog fejlesztése terén annak megállapítása, hogy mire nézve vannak már eddig is kétségtelenül jogszabályok s mi ezeknek pontos tartalma. A másik feladat: a nemzetközi jog reális továbbfejlesztése. Ehelyütt nem mindjárt az egész nemzetközi jog kodifikálására, nem valamely nemzetközi jogi kódex alkotására gondolunk, hanem a nemzetközi jogot továbbfejlesztő egyes jogalkotási aktusokra, a nemzetközi jog alkalmi továbbfejlesztésére. A kodifikáció ugyanis veszélyes, .mert egyrészt hamarabb tévesztik szem elől a jog alkotói a jogalkotás reális lehetőségének határait, másrészt egy kódex mindig kiterjeszkedni törekszik kényesebb, még meg nem állapodott részletekre is és ilymódon könynyen az ilyen részletkérdéseken megakad, vagy illuzóriussá válik az egész jogalkotás. A nemzetközi jognak fejlesztése és továbbépítése az államok részéről együttesen végzendő közös feladat gyanánt jelentkezik, amely tehát egy társas szervezkedés keretei közt valósitható meg a legcélszerűbben. Vannak az államok, a nemzetek életében olyan közös érdekű nemzetközi ügyek, amelyek elintézése az illető kérdés alaposabb tanulmányozását, megfelelő pártatlan javaslat, tervezet kidolgozását s a legközvetlenebbül érdekelt államok között a megfelelő közvetítést teszi szükségessé. Ebbe a kategóriába tartozott pl. az osztrák és a magyar kölcsön ügye. Ezt a célt is a legmegfelelőbben az államoknak egy megfelelő szervezettel rendelkező társasági alakulata tudja megvalósítani. Vannak továbbá az államok között bizonyos olyan közös érdekek, — ilyenek a forgalom, a tudomány, a művészetek általános érdekei, bizonyos szociális kérdések, különösen a nő- és gyermekvédelem, munkásügy, — amelyek csak az államok egyetértésével szabályozhatók, amelyek számos vonatkozásban egyöntetű eljárást, közös megállapodást tesznek szükségessé. Ehhez nemcsak konferenciákra van időnként szükség, hanem az ilyen kérdések előkészítést is igényelnek, megfelelő állandó adminisztratív szervezetet is kívánnak. Végül vannak a világbéke biztosítása terén is olyan