Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A kir. itélőtáblák jubileuma

5 Az ünnepélyt ibenefcesztette az Ítélőtábla birói karánlak Juhász Andor táblai elnöknél való 'tisztelgése abból az alkalomból, hogy őt a Kormányzó az I. rangosztály jellegével ruházta lel » igy miniszteri rangra emelte. Ugyanez nap délutánjain a Magyar Jogászegylet tartoittt felolvasó ülést. Az ülés megnyitása után Pap József elnök, ineieg szavakkal üdvözölto Juhász Andor Ítélőtáblai elnököt az őit ért kitüntetés alkalmából. Ezután Gábor Gyida ügyvéd tartotta meg előadását a pesti kir. Ítélőtábla felállításáról és szervezéséről. A hlallgatóság nagy érdekkel kisérte iigyeiemmei a felette élvezetes előadást. A Jogászegylet vezetőségének figyelmét az előadásra a legnagyobb nyomatékkal felhívjuk. Amenyiben ugyanis az van tervbe véve, hogy a jogászegyleti előadások újból ki fognak adatni: reméljük, hogy ezen igen mély és al/apos tanulmányról 'tanúskodó előadás egyike lesiz a leghamarább kiadandó előadásoknak. A debreczeni, győri, pécsi és szegedi kir. Ítélőtábla szintén teljes ülésen ünnepelte az évfordulót. A debreceni kir. ítélőtábla a. református, majd a rom. katliolikus templomban tartott hálaadó istentisztelet után, Olchváry Zoltán ítélőtáblai elnök elnöklete alatt tartott teljes ülésen ünnepelte az évfordulót. Olchváry Zoltán megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: „Illő iés méltó, hogy *a mai évfordulóról — mint 1824. évben az első század elteltével elődeink tették — ünnepélyesen megeimlékezzünk. Önérzettel és nemzeti büszkeséggel tehetjük ezt, mert egyetlen nlagy birodalmat, Nagy-Britanniát kivéve nincs állam az egész világon, amelynek legfőbb ítélőszéke és legmagasabb bírói testülete oly őseredetü s oly nemzeti jellegű volna, mint a mi Curiáhk. A politikai kapcsolatnál fogva .a törvényhozó és végrehajtó hatlalom nem voltak ugyan elkülönítve ia birói hatalomtól, de már a középkorban történtek nálunk törvényes intézkedések a birói függetlenség és p árta tlans ág biztosi tásár a. Számos intézkedésekből lehetcitlen fel nem ismernünk a mUgyar nemzet fejlett jogérzékét, jogtiszteletét és az alkotaiányos élet biztositásiára irányuló törekvését, mert hisz az állam, tudomány ok fejlődése Montesqieu tanítása nyomán, mely a „Törvények lelke" cimü művében foglaltatik, csak a 18-ik század második felétől kezdve vett határozott ujabb irányt s azokat la nyugati államokat, amelyek csak később tértek át az alkotmányosságra, a mlagyar állam e tekintetben jóval megelőzte, így Ph Franciaországban csak 1790-ben, tehát 300 évvel később, mint nálunk, történt először törvényes intézkedés a birói függetlenség iránt. De még jobban kidomborodik előttünk a magyar törvényalkotás jelentősége és kiválósága, ha az 1724-iki és az ezit részben előkészítő 1715-iki igazságügyi reform-törvények szellemét, irányát, szerkezetét és egybeáll'itását vizsgál j uk." Előadása végén az 1486. évi LIV. törvénycikkről emlékezik meg Olchváry, amely törvény a birói tekintély megvédése céljából igen szigorú intézkedést vett folyamatba. „Tanulságos ez — úgymond — ma, amikor a hangzatos, de valódi jelentőségükből rég kiforgatott jelszavak korát éljük s amikor áloroás elemek burkoltan, sőt az immunitás védőszárnya mögé bujvia nyíltan is izgatnak a független magyar bíróságok ellen és büntetlenül becsmérlik azokat épugy, mint többi nemzeti intézményeinket. A kor előrehaladt, a viszonyok megváltoizbak, de az emberi indulatok alig. Ma ugyanaizon tünetek észlelhetők, mint akkor. A bírói tekintély megvédése a törvényhozás feladata s la követendő példa előttünk áll. A magyar dicsőség nem népmese, nem is képzelet szüleménye, hanem élővalósáig volt. Ez ad nekünk biztatást a jövőre ezekben a